A 21 Kutatóközpont Papp Gergő, az AI kockázataival foglalkozó Érdekes Dolgok című Substack szerzőjének megrendelésére készített felmérése szerint a magyarok jelentős része komolyan aggódik a mesterséges intelligencia (AI) jövőbeni hatásai miatt. A kutatás rávilágított, hogy a válaszadók többsége valós veszélynek tekinti, hogy a fejlett AI az emberiség kihalásához vagy más súlyos, tartós károkhoz vezethet.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a magyarok nem csupán elméleti problémaként tekintenek az AI-ra, hanem konkrét félelmeket táplálnak a technológia lehetséges negatív következményeivel kapcsolatban. Az adatok alapján a fejlesztések leállításának támogatottsága is jelentős, ami a kockázatok előnyökkel szembeni túlsúlyát jelzi a közvéleményben.
A felmérés szerint a magyarok 58 százaléka valószínűnek tartja, hogy a fejlett mesterséges intelligencia az emberiség kihalásához vagy más rendkívül súlyos, tartós károkozáshoz vezethet. Ezen belül 23 százalékuk nagyon, 35 százalékuk pedig inkább valószínűnek ítéli ezt a forgatókönyvet, míg mindössze 13 százalék zárja ki teljesen ezt a lehetőséget.
A megkérdezettek 79 százaléka attól tart, hogy a technológia rossz kezekbe kerülve katasztrófát okozhat, és csupán 4 százalékuk zárja ki az ebből eredő súlyos következményeket. Ez az aggodalom kiemelten magas szintű bizalmatlanságot jelez az AI biztonságos és etikus kezelésével kapcsolatban.
A válaszadók 86 százaléka hallott Jacob Coxon, a Claude chatbotot fejlesztő Anthropic kutatójának figyelmeztetéséről, aki azért távozott cégétől, mert úgy vélte, az AI-fejlesztők nem képesek megfelelően ellenőrizni az egyre fejlettebb modelleket. Evan Hubinger, az Anthropic egyik vezető AI-biztonsági szakértője egyetértett Coxonnal, és személyesen több mint 10 százalékos esélyt adott annak, hogy az AI a következő tíz évben minden embert megölhet.
Hasonló aggodalmakat mértek az Egyesült Államokban is: egy POLITICO–PF Global-felmérés szerint az amerikaiak 63 százaléka legalább közepes kockázatot látott abban, hogy a fejlett AI elpusztíthatja az emberiséget, 37 százalék pedig jelentősnek vagy szinte biztosnak tartotta ezt a veszélyt. Ez a nemzetközi összehasonlítás is alátámasztja, hogy a magyar közvélemény aggodalma nem egyedi jelenség.
Az Anthropic, a Claude chatbot fejlesztője nemrégiben arról számolt be, hogy már nem tudja kizárni: legfejlettebb modelljei, köztük a Fable, érdemi segítséget nyújthatnak biológiai fegyverek előállításához. Emiatt a vállalat külön korlátozásokat épített be rendszereibe, hogy megakadályozza a technológia ilyen jellegű visszaélését.
Szeptemberben a cég több olyan esetről is beszámolt, amelyben a Claude segítségével egyebek mellett egy vírus fertőzőképességét és az immunrendszer kijátszására való képességét próbálták növelni. Ezek az esetek konkrét példákkal támasztják alá az AI rosszindulatú felhasználásának potenciális veszélyeit, és magyarázatot adhatnak a közvélemény aggodalmaira.
A kutatás egyik fontos lehetséges fordulópontja a rekurzív önfejlesztés, amikor az AI már a teljes kutatási folyamatot irányítja. Egyes szakemberek szerint az AI 2027–2028-ra felülmúlhatja az emberi képességeket, ekkorra nagyrészt automatizálhatóvá válhat az AI-kutatás is, megnyitva az utat az önfejlesztés előtt, ami újabb, nehezen kontrollálható kockázatokat vet fel.
A kockázatok miatt a magyarok 51 százaléka leállítaná az AI továbbfejlesztését, mert veszélyeit nagyobbnak tartja az előnyeinél, míg 40 százalék folytatná a munkát. Ez a megosztottság rávilágít a technológiai fejlődés és a biztonsági aggodalmak közötti feszültségre a társadalomban.
A nemek és korcsoportok szerinti bontás további árnyalatokat mutat: a nők 57 százaléka támogatná a leállítást, míg a férfiaknál ez az arány 45 százalék. A fiatalabb generáció (18–39 évesek) 55 százaléka folytatná a fejlesztést, ezzel szemben a 65 év felettieknek csak 30 százaléka támogatja azt, ami generációs különbségeket jelez az AI-hoz való hozzáállásban.
A figyelmeztetéseket egyesek marketingfogásnak tartják, arra hivatkozva, hogy az AI-cégek a részvényárfolyamok növelésére vagy a fejlesztések megtorpanásának állami szabályozással való magyarázatára használhatják a fenyegetés hangsúlyozását. Ez a nézet azt sugallja, hogy az aggodalmak mögött gazdasági vagy politikai motivációk állhatnak.
A magyaroknak azonban csak 36 százaléka gondolja, hogy az emberiség kihalására vonatkozó figyelmeztetések marketingcélúak. A többség, 54 százalékuk szerint a kutatók és cégvezetők a tapasztalataik alapján valóban tartanak ettől, ami azt jelzi, hogy a közvélemény jelentős része hitelesnek tekinti az AI-val kapcsolatos szakértői aggodalmakat.
A felmérés egyértelműen megmutatja, hogy a magyar társadalom jelentős része komolyan veszi a mesterséges intelligencia által jelentett potenciális egzisztenciális és biztonsági kockázatokat. Az aggodalmak nem csupán elméleti síkon mozognak, hanem konkrét félelmekben és a fejlesztések leállítására irányuló törekvésekben is megnyilvánulnak.
Az AI fejlődésének gyors üteme és az ezzel járó, egyre komplexebb kihívások, mint például a biológiai fegyverek fejlesztésében való potenciális segítség vagy az önfejlesztő rendszerek megjelenése, sürgetővé teszik a technológia felelős irányításának kérdését. A közvélemény megosztottsága rávilágít a széles körű társadalmi párbeszéd szükségességére.
A szakértői figyelmeztetések és a lakossági aggodalmak együttesen azt sugallják, hogy a mesterséges intelligencia jövője nem csupán technológiai, hanem alapvetően etikai és társadalmi kérdés is. A további fejlesztések irányát és szabályozását illetően a közvélemény és a szakértők véleményének figyelembevétele elengedhetetlen a biztonságos és fenntartható jövő érdekében.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása