Az elmúlt időszakban élénk vita bontakozott ki a hazai olaj- és üzemanyag-biztonsági készletek állapotáról, különösen azt követően, hogy tavasszal azok mennyisége történelmi mélypontra süllyedt. A közvéleményt és a szakmai köröket egyaránt foglalkoztatja a kérdés, hogy sikerült-e maradéktalanul visszatölteni a stratégiai tartalékokat, és milyen mértékben garantált az ország üzemanyag-ellátásának biztonsága.
A vita középpontjában két eltérő álláspont áll. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a múlt héten bejelentette, hogy a biztonsági készleteket teljes mértékben visszatöltötték. Ezzel szemben Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének szakértője egy interjúban azt nyilatkozta, hogy ez az állítás nem fedi teljesen a valóságot. Az ellentmondásos információk rávilágítanak a stratégiai készletek értelmezésének és kommunikációjának komplexitására.
A biztonsági készletek jelentős apadása tavasszal a kormányzat által bevezetett védett árakkal függött össze. Az akkori kormányzat a piaci árnál olcsóbb üzemanyagot biztosított a kereskedők számára a stratégiai tartalékokból, ami a készletek drasztikus csökkenéséhez vezetett. Ez a lépés rövid távon enyhítette a fogyasztók terheit, azonban hosszú távon kérdéseket vetett fel az ország energiabiztonságával kapcsolatban.
A készletnapok tekintetében ugyanakkor valóban jelentős előrelépés történt a tavaszi mélypont óta. A legfrissebb adatok szerint, július 9-én a hazai üzemanyag-tartalékok elvileg 87 napra elegendőek voltak. Ez a mennyiség megközelítőleg a duplája a március végi szintnek, amikor a készletek mindössze 44 napra fedezték volna az ország szükségleteit. Ez a növekedés azt jelzi, hogy a visszatöltési folyamat valóban megkezdődött és halad.
Fontos azonban megkülönböztetni a tartalékok különböző típusait és összetételét. A stratégiai készlet nem csupán benzint és gázolajat jelent, hanem kőolajat is. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) feladata ezen tartalékok fenntartása. Az MSZKSZ által kezelt készletek két fő részből állnak: a "fix" és a "mobil" tartalékokból. A fix készletek azok, amelyek hosszú távon, például importszállítások teljes leállása esetén biztosítják az ország működését, míg a mobil készletek a piaci zavarok, például átmeneti szállítási nehézségek esetén bevethetőek.
A rendelkezésre álló adatok és grafikonok alapján a mobil benzin- és gázolajkészletek mennyisége a 2022. márciusi-áprilisi mélypont után fokozatosan emelkedett. A kőolajtartalékok, amelyek 2022 elején 600-700 ezer tonna körül mozogtak, a tavaszi készletfelhasználás során jelentősen, 300-400 ezer tonna alá csökkentek. Ezt követően lassú, de folyamatos növekedés volt megfigyelhető, és 2026 közepére ismét 400-500 ezer tonna körüli szintre emelkedtek. Hasonló trendet mutat a gázolajtartalék is, amely a 2022 eleji 300-400 ezer tonnás szintről 100-200 ezer tonna alá esett, majd 2026 közepére 200-300 ezer tonna közé kúszott vissza. A benzinkészletek esetében is hasonló volt a forgatókönyv: a 200-300 ezer tonnás induló szintről 100 ezer tonna alá csökkentek, majd 2026 közepére ismét 100-200 ezer tonna közé erősödtek.
Az Európai Unió tagállamai számára előírt nemzetközi kötelezettség 90 napra elegendő nettó importnak megfelelő stratégiai készlet fenntartása. Magyarország jelenlegi 87 napos tartaléka már nagyon közel áll ehhez az elvárt szinthez. Ez az adat, bár biztató, nem zárja ki a további óvatosság és a készletek folyamatos monitorozásának szükségességét, különösen a globális energiapiaci bizonytalanságok tükrében.
Összességében elmondható, hogy a hazai üzemanyag-tartalékok mennyisége a tavaszi drasztikus csökkenés után jelentősen javult. A minisztérium és a szakértők közötti eltérő vélemények ellenére a számok azt mutatják, hogy a visszatöltési folyamat eredményes volt, és az ország energiabiztonsága stabilabb alapokon nyugszik, mint néhány hónappal ezelőtt. Azonban a részletes adatok értelmezése és a jövőbeni kihívások kezelése továbbra is kiemelt figyelmet igényel.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása