A magyarországi erdők, különösen a Vértes és a Gerecse térségében található idős molyhostölgy-állományok, rendkívül értékes és egyedi genetikai örökséget rejtenek. Ez a genetikai sokféleség kulcsfontosságú lehet a jövő erdőgazdálkodása szempontjából, különösen a klímaváltozás okozta kihívásokra adandó válaszok tekintetében. Kutatók szerint a tölgyekben rejlő ritka genetikai sajátosságok hozzájárulhatnak olyan erdők kialakításához, amelyek jobban ellenállnak a szárazságnak és képesek alkalmazkodni az éghajlatváltozás hatásaihoz.
A Vérteserdő Zrt., a bécsi Universität für Bodenkultur Wien (BOKU) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) 2023-ban indított közös kutatása ezen különleges genetikai örökség feltárására és hasznosítására irányul. Az együttműködés célja, hogy a Vértes és a Gerecse molyhostölgyeseiben rejlő adaptációs képességeket azonosítsa, és ezeket az ismereteket beépítse a jövőbeli erdőtelepítési és erdőgazdálkodási stratégiákba. A kutatás eredményei várhatóan hasznosítható tudást szolgáltatnak majd az ellenállóbb erdők létrehozásához.
A klímaváltozás globálisan és Magyarországon is egyre súlyosabb problémákat okoz az erdők számára. A gyakrabban előforduló és intenzívebb aszályok, a hőmérséklet emelkedése és az extrém időjárási jelenségek komoly stressznek teszik ki a fás növényzetet. Ebben a környezetben felértékelődik azoknak a fafajoknak és egyedeknek a szerepe, amelyek természetes úton képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A molyhos tölgy (Quercus pubescens) éppen ilyen faj, amelyről ismert, hogy jól tűri a szárazabb, melegebb élőhelyeket, és genetikai állománya potenciálisan hordozza a további adaptáció képességét.
A genetikai sokféleség alapvető fontosságú az ökoszisztémák stabilitása és ellenálló képessége szempontjából. Minél változatosabb egy populáció genetikai állománya, annál nagyobb az esélye annak, hogy egyes egyedek rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, amelyek segítik a fajt a környezeti változások túlélésében. A magyar tölgyek esetében ez a „rejtett kincs” azt jelenti, hogy a Vértes és Gerecse idős fái olyan génvariánsokat hordozhatnak, amelyek például hatékonyabb vízháztartást, jobb fotoszintézist vagy fokozottabb stressztűrést biztosítanak. Ezen tulajdonságok azonosítása és célzott alkalmazása révén lehetőség nyílik olyan erdőállományok létrehozására, amelyek hosszú távon is fennmaradhatnak a változó klímában.
A kutatási projekt nem csupán elméleti jelentőséggel bír, hanem gyakorlati célokat is szolgál. A Vérteserdő Zrt. mint erdőgazdálkodó partner számára az eredmények közvetlenül felhasználhatók a fenntartható erdőgazdálkodási tervek kidolgozásában. Ez magában foglalhatja a szárazságtűrőbb tölgyfajták szelekcióját, a maggyűjtés optimalizálását, vagy akár új erdőtelepítési módszerek bevezetését, amelyek figyelembe veszik a genetikai adaptációt. A cél az, hogy a jövő erdői ne csak gazdaságilag legyenek életképesek, hanem ökológiailag is stabilak és ellenállóak maradjanak a környezeti kihívásokkal szemben.
Az együttműködés a tudományos kutatás és a gyakorlati erdőgazdálkodás közötti szoros kapcsolatot is demonstrálja. A bécsi BOKU egyetem nemzetközi szinten is elismert erdészeti kutatásai, valamint a MATE hazai szakértelme és a Vérteserdő Zrt. helyi tapasztalata együttesen biztosítják a projekt sikerét. A közös munka révén nemcsak a magyarországi erdők jövője, hanem a tölgyfajok globális megőrzése és adaptációs képességének erősítése is előtérbe kerül. Az ilyen típusú kutatások elengedhetetlenek ahhoz, hogy felkészüljünk a klímaváltozás hosszú távú hatásaira, és biztosítsuk a természeti erőforrások fenntartható kezelését a következő generációk számára.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása