Magyar Péter miniszterelnök a csütörtökön kezdődő kétnapos Európai Tanács ülését megelőzően rövid sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben. Itt jelentette be, hogy négyszemközti megbeszélést folytat Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ami az első hivatalos személyes találkozójuk lesz. A miniszterelnök több fontos uniós témát is érintett, beleértve a befagyasztott forrásokat, a következő hétéves költségvetést és a nyugat-balkáni bővítést.
A brüsszeli sajtótájékoztatón Magyar Péter kiemelte, hogy a kormány tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal és az uniós tagállamokkal. Ezek a tárgyalások a Fidesz-kormány idején Magyarország ellen indított eljárások mielőbbi lezárását célozzák, melyek napi egymillió eurós bírsággal járnak. A miniszterelnök szerint Magyarország eddig körülbelül egymilliárd eurót veszített amiatt, hogy az előző kormány nem tudott az uniós jognak megfelelő szabályozást kialakítani, miközben Európa és a magyar határ védelmét is biztosította.
Jó hírként értékelte, hogy az Európai Unió következő, 2027 utáni hétéves költségvetésére vonatkozó javaslatban a Magyarországnak szánt összeg nem csökkent. Hozzátette, a tagállamok hozzájárulási kötelezettségei sem emelkedtek, és bár az EU teljes költségvetése csökkenhet, ez nem érinti a Magyarország számára különösen fontos területeket. A miniszterelnök üdvözölte az Európai Tanács azon határozatát, amely lezárta a Magyarország ellen 2022-ben indított feltételességi eljárást. Elmondása szerint ez a dokumentum 4,2 milliárd eurót ér a magyar embereknek és vállalatoknak, és további, jogállamisági aggályok és korrupció miatt befagyasztott források is visszakerülhetnek Magyarországhoz.
A nyugat-balkáni országok uniós bővítésével kapcsolatban megjegyezte, hogy Montenegróval várhatóan lezárulnak a tárgyalások. Más tagjelölt országok, mint Észak-Macedónia, Albánia és Szerbia esetében is látszik a fény az alagút végén, ami előrelépést jelenthet. Ez nem azt jelenti, hogy Szerbia közel áll a csatlakozáshoz, de a várható fejlődés prioritást élvez Magyarország számára, tekintettel a Szerbiában élő magyar kisebbségre.
Az ukrán kisebbségi nyelvekről szóló törvény hétfői elfogadását Magyar Péter történelmi áttörésnek nevezte, amely lehetőséget teremt az ukrán-magyar kapcsolatok új alapokra helyezésére. Bejelentette, hogy a brüsszeli találkozó után egy újabb megbeszélésre is sor kerülhet Zelenszkij elnökkel, valószínűleg Beregszászon, Ukrajnában, még az ősz folyamán. Megjegyezte, hogy szakértői és alacsonyabb politikai szinten már létrejött egy tízpontos politikai megállapodás, amelyet a legmagasabb politikai szinten is szeretne megerősíteni.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ez a megállapodás nemcsak a magyarok, hanem az Ukrajnában élő más nemzeti kisebbségek, így a románok és a lengyelek számára is előnyös. Hozzájárul ugyanis jogaik helyreállításához, ami szélesebb körű pozitív hatással bír. A Magyarország ellen indított eljárások és a napi egymillió eurós bírság az előző kormány azon képtelenségéből fakadt, hogy az uniós jogszabályoknak megfelelő kereteket alakítson ki a határvédelem mellett.
A Zelenszkij elnökkel való négyszemközti találkozó és az ukrán kisebbségi nyelvtörvény elfogadása kulcsfontosságú lépés az ukrán-magyar viszony normalizálása felé. A tízpontos politikai megállapodás magas szintű megerősítése hosszú távon stabilizálhatja a két ország közötti kapcsolatokat, és biztosíthatja a kárpátaljai magyarok jogainak érvényesülését. Ez a fejlemény nem csupán a magyar közösség, hanem az Ukrajnában élő többi nemzeti kisebbség számára is reményt ad jogaik helyreállítására.
Az uniós költségvetés tervezetében Magyarország számára biztosított, nem csökkentett összeg stabilitást jelez a jövőbeni uniós finanszírozás szempontjából. A feltételességi eljárás lezárása és a 4,2 milliárd eurós forrás felszabadítása jelentős gazdasági lökést adhat a magyar gazdaságnak és vállalatoknak. A befagyasztott források további részének visszatérése is hozzájárulhat az ország pénzügyi helyzetének javulásához, enyhítve a korábbi veszteségeket.
A nyugat-balkáni bővítés előrehaladása stratégiai fontosságú Magyarország számára. A régió stabilitása és uniós integrációja közvetlen hatással van a magyar nemzetbiztonsági és gazdasági érdekekre. Különösen fontos a Szerbiában élő magyar kisebbség helyzete, melynek jogai és jóléte szorosan összefügg a csatlakozási folyamat előrehaladásával.
A brüsszeli találkozó és a bejelentett tervek alapján az ukrán-magyar kapcsolatok új, konstruktívabb szakaszba léphetnek. A Beregszászon tervezett őszi találkozó tovább erősítheti a két vezető közötti párbeszédet és a megállapodások végrehajtását. A kormány célja, hogy a következő hétéves uniós költségvetésről szóló tárgyalások során további forrásokat biztosítson Magyarország számára, amelyek legalább megközelítik a korábban elveszített összeget.
Ez a kiegészítő finanszírozás különböző projektek finanszírozásával vagy az uniós támogatások növelésével valósulhat meg. Az uniós bővítés terén a nyugat-balkáni országokkal folytatott tárgyalások előrehaladása hosszú távon hozzájárulhat a régió stabilitásához és Magyarország regionális befolyásának erősítéséhez. Az uniós eljárások lezárása és a források felszabadítása pozitív jelzés a befektetők és a nemzetközi partnerek számára is.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása