A magyar Országgyűlés kedden elfogadta a gyermekvédelmi törvény módosítását, egy hónappal ezelőtt benyújtott kormányzati javaslat alapján. A jogszabály célja a kiskorúak fokozott védelme a médiában megjelenő, szexuális erőszakot, manipulációt és kizsákmányolást népszerűsítő tartalmakkal szemben. A döntés megosztotta a képviselőket, és a szavazás eredménye politikai vitákat váltott ki, különösen az ellenzéki pártok álláspontja miatt.
A parlament 139 igen szavazattal és 51 nem ellenében fogadta el a törvényjavaslatot. Érdekesség, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk képviselői is a törvény ellen szavaztak, ami meglepetést okozott. Péter Magyar miniszterelnök a közösségi médiában fejezte ki felháborodását, hangsúlyozva, hogy a két párt együtt szavazott le olyan intézkedéseket, amelyek a gyermekek védelmét célozták, beleértve a kórházban hagyott csecsemők segítését és a gyermekek erőszak elleni védelmét.
A miniszterelnök még szeptemberben, a törvényjavaslat bevezetésekor bizakodását fejezte ki, hogy a meglévő nézeteltérések ellenére egyetlen képviselő sem fogja elutasítani a gyermekek védelmének szigorítását célzó jogszabályt. A javaslat indoklása szerint az Alaptörvény értelmében minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez hatékony szabályozást igényel, amely képes megelőzni, azonosítani és kezelni a gyermekeket fenyegető veszélyeket.
A törvény elsődleges célja a gyermekek védelme a pornográf, életkoruknak nem megfelelő vagy erőszakos szexuális tartalomtól, valamint minden olyan anyagtól, amely súlyosan károsíthatja fejlődésüket. Ezen túlmenően a jogszabály kiterjed a nyilvános helyeken történő védelemre is. Eszerint a gyermekeket meg kell óvni minden olyan vizuális vagy audiovizuális kommunikációtól, amely hátrányosan befolyásolhatja testi, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésüket.
A bűnügyi nyilvántartási rendszer szabályai is módosulnak. A gyermekek védelme érdekében történő adathozzáférés továbbra is lehetséges marad, de előzetes hatósági felülvizsgálathoz kötik. Emellett további biztosítékokat vezetnek be az adatvédelem és a technikai biztonság garantálása érdekében. A javaslat foglalkozik a kórházban hagyott gyermekek kérdésével is. Amennyiben egy gyermek kórházi tartózkodását nem indokolja egészségi állapota, a gyermekjóléti hatóságnak nyolc napon belül intézkednie kell. Ennek célja a gyermek további kórházi tartózkodásának okainak feltárása és a gyermek érdekeit szolgáló következő lépések mielőbbi azonosítása.
A most elfogadott törvénymódosítás hátterében egy korábbi, a gyermekvédelmi törvényként elfogadott jogszabály áll, amely az Európai Bizottság (EB) szerint sértette az Európai Unió alapvető értékeit. 2021-ben az EB kötelezettségszegési eljárást indított az Orbán-kormány ellen, mivel a törvényt az utolsó pillanatban egy LMBTQ+-ellenes intézkedéssé alakították át. Ezt követően 2022 decemberében az uniós testület keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához (EUB).
Az Európai Bizottság azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg, a magyar hatóságok megsértették az uniós jogból eredő kötelezettségeiket. Az Európai Unió Bírósága idén áprilisban hozott ítéletet az ügyben, amely szerint a magyar kormány a jogszabály elfogadásával megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit. A bíróság története során először állapított meg „különálló jogsértést” az uniós alapító szerződés azon részével kapcsolatban, amely „meghatározza a tagállamok által közösen vallott értékeket és az Unió alapját képezi”.
Ezek olyan követelmények, amelyeknek az országoknak nemcsak az EU-csatlakozás előtt, hanem már a tagjelölti státusz megszerzése előtt is meg kell felelniük. Az EUB áprilisi ítélete tehát megerősítette, hogy Magyarország megsértette az Unió alapvető értékeit. Ez az ítélet jelentős precedenst teremtett az uniós jogértelmezésben.
Az Európai Unió Bíróságának áprilisi ítélete rendkívül fontos, mivel először állapított meg „különálló jogsértést” az uniós alapító szerződés azon részével kapcsolatban, amely az Unió alapját képező közös értékeket definiálja. Ez rávilágít arra, hogy az uniós tagság nem csupán gazdasági vagy politikai együttműködést jelent, hanem az alapvető értékek, mint például a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának kötelezettségét is magában foglalja. Az ítélet egyértelmű üzenet, hogy az EU nem tolerálja az alapértékek megsértését.
A döntés súlyos következményekkel járhat Magyarország számára. Az Európai Bizottság az ítéletet követően újabb panaszt nyújthat be az Európai Unió Bíróságához, ami a kötelezettségszegési eljárás utolsó lépése. Ez pénzügyi szankciókat vonhat maga után, amelyeket akár az uniós támogatásokból is levonhatnak. Ez a mechanizmus biztosítja, hogy a tagállamok betartsák a közös szabályokat és értékeket.
A helyzet rávilágít az uniós jog és a nemzeti jogalkotás közötti feszültségre. Míg a magyar kormány a gyermekek védelmére hivatkozik, az uniós intézmények szerint a korábbi törvény sértette az alapvető jogokat és értékeket. Ez a konfliktus nem csak jogi, hanem politikai dimenzióval is bír, és befolyásolja Magyarország helyzetét az Európai Unión belül.
Az EUB áprilisi ítéletét követően az Európai Bizottság újabb panaszt nyújthat be az Európai Unió Bíróságához, ami a kötelezettségszegési eljárás végső lépését jelenti. Ez a lépés jelentős pénzügyi szankciókat eredményezhet, melyeket akár az uniós forrásokból is levonhatnak. Ez a lehetőség komoly nyomást gyakorolhat a magyar kormányra.
Mindezek mellett az „Article 7” eljárás, amelyet az EU alapvető értékeinek védelmére terveztek, 2018-ban indult a magyar kormány ellen, de azóta nem mutatott előrelépést. Az uniós ügyekért felelős miniszterek és államtitkárok a héten, kedden hallgatják meg magyar kollégájukat az ügyben. Ez a találkozó lehetőséget adhat a párbeszédre, de a feszültségek továbbra is fennállnak.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ügy „horizontális feltételként” 2022 vége óta mintegy 0,5-0,6 milliárd eurónyi kohéziós támogatást blokkol Magyarország számára. Fontos megjegyezni, hogy ez az összeg nem része annak a 16,4 milliárd eurónak, amelynek felszabadításáról politikai megállapodás született Péter Magyar miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke között májusban. A folyamatos jogi és politikai csatározások tehát továbbra is befolyásolják Magyarország uniós forrásokhoz való hozzáférését és nemzetközi megítélését.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása