A magyar élvonalbeli labdarúgás, az NB I iránti érdeklődés továbbra is jelentős kihívásokkal küzd. Az átlagos nézőszámok messze elmaradnak a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) által korábban megfogalmazott célkitűzésektől.
Ez a helyzet egy régóta fennálló problémára világít rá, amelynek megoldására eddig nem született hatékony stratégia. A stadionok látogatottsága kulcsfontosságú a sportág hosszú távú fenntarthatóságához és népszerűségéhez.
Az NB I nyolcadik fordulójában az átlagos nézőszám 4279 fő volt, ami az elmúlt évek enyhe növekedési trendjébe illeszkedik. Bár egy-egy kiemelt mérkőzés, mint az FTC–Újpest derbi, akár 20 ezer nézőt is vonzhat, ez az átlagot csak időszakosan emeli 6000 fölé.
Regionális összehasonlításban az NB I nézőszámai elmaradnak az osztrák élvonaltól, ahol az átlag 8400 fő, és jelentősen alacsonyabbak, mint a román bajnokság egyes rangadóin, ahol 27 ezren is kilátogatnak. Bár a magyar liga megelőzi a szerb, szlovák és szlovén bajnokságokat, ezek az országok lakosságukban jóval kisebbek Magyarországnál.
Az osztrák példa azt mutatja, hogy ott több klub is rendszeresen tízezres nézőszámot produkál, ami nálunk egyelőre csak a Ferencvárosra jellemző. A Transfermarkt adatai szerint a 4000-4500 fős átlag a régió középmezőnyébe sorolja az NB I-et.
Az MLSZ már 2010-ben kiadott egy ambiciózus stratégiát „A Magyar Labdarúgás Stratégiája – a megújulás évtizede” címmel. Ebben a dokumentumban felismerték, hogy a 2010-es alig 2800 fős átlagos nézőszám alacsony, és a környező országok mindegyikében magasabb volt.
A stratégia célul tűzte ki a nézőszám jelentős emelését: 2016-ra 6000, 2018-ra pedig 8000 fős átlagot prognosztizáltak. Ezt a stadionok fejlesztésével, nívós mérkőzésekkel és modern közönségszervezéssel kívánták elérni. Azonban ez a terv nem valósult meg teljes mértékben.
Bár a nézőszám 2800-ról 4500-ra emelkedett, ez még mindig elmarad a 2016-ra kitűzött 6000-es céltól. Szabados Gábor sportközgazdász szerint a stratégia legnagyobb problémája az volt, hogy nem társult hozzá konkrét megvalósítási terv. Az új infrastruktúra és a klubokhoz áramló források önmagukban nem hozták meg a várt nézőszám-növekedést.
A sportközgazdász kiemelte, hogy a magyar futballnak nincs válasza arra, hogyan lehetne növelni a nézőszámot. Az MLSZ korábban felállított egy munkacsoportot a kérdés vizsgálatára, amely meccsnapi auditokat is végzett, de ez a kezdeményezés elhalt.
Vági Márton, az MLSZ főtitkára elismerte, hogy a 2010-es elvárások túlzóak voltak, és később korrigálták azokat. Megfigyelhető, hogy az eredményes csapatok több nézőt vonzanak, míg a kevésbé sikereseknél csökken a látogatottság, még a vidéki bázisokon is.
A klubok számára a jegybevétel nem a fő bevételi forrás, ami csökkenti az érdekeltségüket a nézőszám drasztikus növelésében. Az állami támogatások, mint az MTVA-tól és a Szerencsejáték Zrt.-től érkező milliárdos összegek (a jelenlegi idényben 15 milliárd forint), olyan helyzetet teremtettek, ahol a klubok nem voltak rászorulva a piaci alapú bevételek növelésére.
Szabados Gábor kritikusan nyilatkozott a magyar sportszervezetek marketingtudásáról, amelyet hiányosnak nevezett. Példaként említette, hogy a 2016-os sikeres Európa-bajnoki szereplés után sem sikerült az MLSZ-nek kihasználnia a labdarúgás iránti megnövekedett érdeklődést a nézőszámok emelésére.
A nézői élmény javítása kulcsfontosságú lenne a családok bevonzásához. Szabados Gábor szerint a mérkőzés előtti programok, a stadionok zenei kínálatának átgondolása, valamint a büfék szolgáltatásainak fejlesztése mind hozzájárulhatna ehhez, különösen a vendégszektorokban.
A sportközgazdász javasolja, hogy a szövetség egységesítse a mérkőzésnapi élményt, meghatározva a kiszolgálóegységek típusát és működését. Emellett aktívabban kellene támogatnia a klubok médiamegjelenését és marketingtevékenységét.
Az állami finanszírozás hosszú távon nem fenntartható modell, és a klubok nem voltak rákényszerítve a piaci bevételek növelésére. Azonban az új kormányzat által bejelentett, a magyar sportéletben tervezett drasztikus változtatások potenciálisan új helyzetet teremthetnek, amely ösztönözheti a klubokat a nézőszámok növelésére és a marketingfejlesztésre.
Néhány klub dicséretet érdemel, amelyek az állami támogatások ellenére is próbálkoztak nézőszám-növelő kezdeményezésekkel. A jövőben a fenntartható fejlődés érdekében elengedhetetlen lesz a szurkolók visszacsábítása a stadionokba, és a mérkőzésnapi élmény komplex fejlesztése.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása