Egy friss magyar kutatás rávilágított, hogy a vállalati innováció és a környezettudatos átállás sikerében nem csupán a pénzügyi források és a technológiai fejlesztések játszanak szerepet. A vizsgálat szerint a vezetői orientáció, mely a proaktivitást, újítási hajlandóságot és kockázatvállalást foglalja magában, kulcsfontosságú tényezőként azonosítható. Ez a felismerés különösen releváns a kis- és középvállalkozások, így a magyar borászatok esetében is.
A Fertő Imre és Lekics Valéria által jegyzett tanulmány a vezetői orientáció és a vállalati teljesítmény közötti összefüggést elemezte a magyar borágazatban. A 2022 júniusa és 2023 januárja között gyűjtött kérdőíves adatok 233 borászat válaszain alapultak, reprezentatív mintát szolgáltatva a szektor sokszínűségéhez. Az eredmények egyértelműen kimutatták, hogy az innovatívabb, proaktívabb és kísérletezőbb vezetőkkel rendelkező vállalkozások kiemelkedően jobban teljesítenek.
Ez a pozitív korreláció egyaránt megfigyelhető volt a termék- és marketinginnováció, valamint az ökoinnováció terén. A vezetői orientáció egy szórásnyi növekedése körülbelül 0,28 szórásnyi javulást eredményezett a hagyományos innovációban, míg az ökoinnováció esetében 0,34 szórásnyi javulást. A két terület közötti hatás statisztikailag nem mutatott jelentős különbséget, ami arra utal, hogy a vezetői attitűd egy általános alkalmazkodási képesség, amely mind a piaci, mind a környezeti megújulást elősegíti.
A kutatás során vizsgált kontrollváltozók közül az idősebb vezetők gyengébb termék- és marketinginnovációs teljesítményt mutattak, míg a régebben működő vállalatok és a nagyobb cégek erősebb ökoinnovációs teljesítménnyel jellemezhetők. Az oktatás szintje is befolyásolta az összefüggést: a vezetői orientáció és a teljesítmény közötti kapcsolat a közepes formális végzettségi szinteken bizonyult a legerősebbnek. A vezetői jellemzők mérésére az item response theory (IRT) megközelítést alkalmazták, amely pontosabban azonosítja az eredetiséget és a problémamegoldó kreativitást.
A fenntarthatósági átállásról és az innovációról gyakran technológiai és szabályozási kérdésként beszélünk, azonban a vállalatok valójában emberi döntéseken keresztül reagálnak a külső ingerekre. Egy új támogatási programot, piaci trendet vagy szigorodó környezetvédelmi előírást a vezetőknek kell értelmezniük, és eldönteniük, hogy az adminisztratív teher, halogatott költség vagy üzleti lehetőség lesz-e. A menedzsmentkutatásban régóta ismert a vállalkozói orientáció fogalma, amely a vállalat stratégiai beállítottságát írja le.
Ez a tanulmány azonban a vezető egyéni orientációjára fókuszál, ami különösen fontos a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében. Ezekben a cégekben az innováció ritkán formális K+F részlegeken keresztül valósul meg, sokkal inkább a napi döntésekben, kísérletekben és apró fejlesztésekben ölt testet. A magyar borágazat ideális terepet biztosított a vizsgálathoz, mivel egyidejűleg hagyományőrző és erős versenynek kitett szektor.
A bortermelőknek egyszerre kell megfelelniük a minőségi, piaci és fenntarthatósági elvárásoknak egy széttagolt, sok kis szereplővel rendelkező ágazatban. A szőlőterület csökkenése ellenére a minőségi elmozdulás jellemzi a szektort, ahol a 22 borvidék eltérő adottságokkal és művelési gyakorlatokkal bír. Ebben a környezetben az alkalmazkodás nagyrészt a vezetői döntéseken keresztül valósul meg, nem pedig formalizált vállalati rutinokon keresztül.
A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a vállalati innovációt és fenntarthatóságot ösztönző gazdaságpolitikák nem korlátozódhatnak csupán a beruházási támogatásokra és technológiai ösztönzőkre. Ezek szükségesek, de önmagukban nem elegendőek a kívánt eredmények eléréséhez. Amennyiben a vállalati válaszok minőségét részben a vezetői orientáció határozza meg, akkor a vezetői képességfejlesztés is stratégiai jelentőségűvé válik a gazdaságpolitika számára.
Ez az elv különösen érvényes a kkv-kra és az agrár-élelmiszeripari vállalatokra, ahol a fejlesztési döntések gyakran centralizáltak, és a menedzsment, valamint a tulajdonlás összefonódik. Ezekben a cégekben a formális innovációs apparátus gyakran hiányzik vagy gyenge. Egy jól megtervezett képzési, mentorálási vagy tanácsadási program éppolyan fontos hozadékkal járhat, mint egy gépbeszerzési támogatás.
A zöld átállást célzó programok tervezésekor ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vezetői készségek fejlesztésére. Ide tartozik a stratégiai gondolkodás, a bizonytalanság kezelése, az alkalmazkodási képesség és a folyamatos tanulás. A vállalati ellenállóképesség és a fenntarthatósági teljesítmény így nem kizárólag pénz, szabályozás és technológia kérdése, hanem nagymértékben a vezetői minőségtől is függ.
Fontos megjegyezni, hogy a kutatás keresztmetszeti adatokon alapul, ami azt jelenti, hogy teljes bizonyossággal nem lehet oksági állításokat tenni. A tanulmány erős kapcsolatot mutat ki a vezetői orientáció és a jobb teljesítmény között, de nem állítja, hogy az előbbi önmagában okozza az utóbbit. Elképzelhető az is, hogy a sikeresebb vállalatok vezetői utólag magabiztosabbnak vagy innovatívabbnak érzékelik magukat.
Mindezek ellenére az eredmények fő üzenete vitathatatlan: ha meg akarjuk érteni, miért alkalmazkodnak egyes vállalatok jobban a versenyképességi és környezeti kihívásokhoz, akkor nem elegendő csupán a külső feltételekre koncentrálni. A cégek nem reagálnak automatikusan a környezetükre; a reakciókat a vezetők alakítják. Ezért a zöld és innovatív gazdaság felé vezető út jelentős része a vezetői gondolkodásmódon keresztül vezet.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása