A magyarországi vállalatok új, kifinomult kiberfenyegetéssel néznek szembe, melynek során zsarolóvírusokkal támadják meg rendszereiket. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet (NBSZ NKI) riasztást adott ki az ügyészség nevével és arculati elemeivel visszaélő adathalász kampányról, amelynek célja a zsarolóvírus-fertőzés terjesztése. A támadók célja, hogy a cégek kritikus adatait titkosítsák, majd váltságdíjat követeljenek azok visszaállításáért.
Az NKI által kiadott figyelmeztetés szerint a támadók hamis, hivatalosnak tűnő megkereséseket küldenek, melyekben az ügyészségi alkalmazottak nevével élnek vissza. Ezek az e-mailek megtévesztő módon igyekeznek elhitetni a címzettekkel, hogy valódi, hivatalos eljárásról van szó, ezzel rávéve őket a rosszindulatú hivatkozásokra való kattintásra. A kampány végső célja, hogy a felhasználók egy megtévesztő weboldalon keresztül töltsenek le egy rosszindulatú fájlt, amely elindítja a zsarolóvírus-fertőzést a céges rendszereken.
A zsarolóvírus-támadás több, jól meghatározott lépcsőben zajlik. Az első fázisban a célpont egy e-mailt kap, amelyben hivatalos eljárás megindítására hivatkoznak. Ez a levél gondosan megtervezett, hogy a címzettben ne ébresszen gyanút, és hivatalos megkeresés látszatát keltse. A feladó azonban minden esetben hamis. Míg a Magyarország Ügyészsége a hivatalos kapcsolattartáshoz az @mku.hu e-mail címet használja, addig a támadók által küldött levelek jellemzően @outlook.hu végződésű címekről érkeznek, ami az egyik legfontosabb árulkodó jel.
Az adathalász e-mailek tárgya változatos, de mindegyik arra irányul, hogy a címzett figyelmét felkeltse és sürgősségi érzetet keltsen. Gyakori példa a "Tájékoztatás a [Cég neve] ügyében rendelkezésre álló büntetőeljárási iratokról" vagy hasonló megfogalmazás. Ezek a tárgyak azt sugallják, hogy a levél fontos, jogi vonatkozású információkat tartalmaz, amelyek azonnali figyelmet igényelnek.
A levélben található hivatkozás kulcsfontosságú eleme a támadásnak. Ez egy Google Share linknek álcázott URL, amely első ránézésre ártalmatlannak tűnik, ám valójában egy megtévesztő weboldalra irányítja át a felhasználót. Ez az oldal vizuálisan hasonlíthat egy hivatalos ügyészségi portálra, ezzel is erősítve a hitelesség illúzióját. A böngésző címsorában megjelenő URL is megtévesztő lehet, gyakran "ugyeszseg.hu" kezdetű, de valójában hamisított linkről van szó, amely nem a hivatalos domaint jelöli.
Miután a felhasználó a megtévesztő oldalon landol, további kattintásra ösztönzik. Ez a második kattintás indítja el a zsarolóprogram letöltését és futtatását a célpont gépén. A zsarolóvírus ekkor kezdi meg a titkosítási folyamatot, amelynek során a végponton található dokumentumok, képek, archívumok és egyéb állományok hozzáférhetetlenné válnak. A program működésének egyértelmű jele, hogy a titkosított fájlok neve elé a "ZÁROLT_" előtagot illeszti, miközben a fájl kiterjesztése gyakran változatlan marad.
A titkosítás befejezését követően a zsarolóvírus üzenetet jelenít meg a felhasználó számára, amelyben tájékoztatja őket a helyzetről és a váltságdíj követeléséről. Ebben az üzenetben a támadók egy .onion végződésű oldalt adnak meg a kapcsolatfelvételhez, ami a Tor hálózaton keresztül érhető el, ezzel is nehezítve az azonosításukat. A támadók azt állítják, hogy kizárólag ők rendelkeznek a fájlok visszaállításához szükséges kulcsokkal és eszközökkel, és csak a váltságdíj kifizetése után hajlandóak segítséget nyújtani.
Az NBSZ NKI riasztása rávilágít a kiberbiztonsági tudatosság fontosságára a magyar vállalatok körében. Az ilyen típusú támadások komoly anyagi károkat és adatvesztést okozhatnak, megbénítva egy cég működését. Fontos, hogy a munkavállalók tisztában legyenek az adathalász üzenetek felismerésének módjaival, különös tekintettel a feladó e-mail címére, a gyanús hivatkozásokra és a szokatlan tárgyakra. Az informatikai rendszerek folyamatos frissítése, a biztonsági mentések készítése és a többfaktoros hitelesítés bevezetése mind hozzájárulhat a hasonló támadások elleni védekezéshez.
Az ügyészség nevével való visszaélés különösen aggasztó, mivel a hivatalos szervekbe vetett bizalmat aknázza ki. A cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt rendkívül óvatosnak kell lenniük minden olyan e-maillel kapcsolatban, amely hivatalos megkeresésnek tűnik, különösen, ha az ismeretlen vagy gyanús forrásból érkezik. Az ilyen esetekben mindig célszerű közvetlenül, alternatív úton ellenőrizni a megkeresés hitelességét, mielőtt bármilyen hivatkozásra kattintanánk vagy fájlt töltenénk le.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása