A magyar közép- és nagyvállalatok kiberbiztonsági helyzetét vizsgáló reprezentatív kutatás aggasztó képet festett a hazai cégek felkészültségéről. Az eredmények szerint a vállalatok jelentős része vált már kibertámadás áldozatává, miközben sok esetben hiányzik a kiforrott incidenskezelési stratégia és a munkavállalók megfelelő biztonságtudatossága. A szakértők kiemelik, hogy a technológiai védelem önmagában nem elegendő, a folyamatok és az emberi tényező kritikus szerepet játszik a hatékony védekezésben.
A felmérést megelőző tizenkét hónapban a vizsgált vállalatok 58 százaléka tapasztalt valamilyen kiberbiztonsági incidenst. Különösen a nagyvállalatok voltak érintettek, ahol tízből kilenc, azaz 91 százalék számolt be legalább egy esetről, míg a középvállalatoknál ez az arány 52 százalék volt. A megkérdezettek több mint fele, 57 százaléka arra számít, hogy a következő évben tovább erősödnek a kiberfenyegetések, a nagyvállalatok esetében pedig közel 90 százalékuk osztja ezt a véleményt.
A leggyakoribb támadási forma az adathalászat vagy más, emberi megtévesztésre épülő social engineering módszer volt, amellyel a cégek fele (50 százalék) találkozott. Zsarolóvírushoz kapcsolódó eseményről a válaszadók 26 százaléka, ellátási láncot érintő támadásról pedig 19 százalékuk számolt be. Ezek a számok rávilágítanak a fenyegetések sokféleségére, amelyek a technológiai rések mellett a működési folyamatok gyenge pontjait és az emberi hibalehetőséget is kihasználják.
A kutatást a One Magyarország Zrt. vállalati üzletága, a One Solutions és az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége megbízásából a BellResearch végezte 2026 márciusában. A felmérésben több mint kétszáz, legalább 50 főt foglalkoztató vállalat vett részt, reprezentatív mintát adva a hazai közép- és nagyvállalati szektorról. A One Solutions szakértői szerint a legnagyobb IT-biztonsági kockázatot a vállalatok hamis biztonságérzete jelenti, ami torzíthatja a valós helyzet megítélését.
Bár a közép- és nagyvállalatok háromnegyede (75 százalék), a nagyvállalatok esetében pedig közel 97 százaléka használ összetettebb kiberbiztonsági megoldásokat, mint például fejlett tűzfalat vagy végpontvédelmi rendszert, az incidenskezelési gyakorlat jelentősen elmarad. A válaszadók közel fele (49 százalék) eseti reakciókra vagy nem rendszeres alapeljárásokra támaszkodik, és mindössze 16 százalékuk rendelkezik kiforrott, rendszeresen begyakorolt és vezetői szinten kezelt eljárásrenddel. A nagyvállalatoknál is csak 21 százalék ez az arány.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a vállalatok 60 százaléka felkészültnek tartja szervezetét, ami ellentmond az incidenskezelési érettségre vonatkozó adatoknak. Ez a különbség hamis biztonságérzetet kelthet, és hátráltathatja a szükséges fejlesztések felismerését és végrehajtását. Marton László, a One Magyarország Zrt. vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a korszerű technológia alapvető, de önmagában nem készít fel egy szervezetet a támadásokra; a folyamatok és a döntési rend hiányosságai gyakran háttérben maradnak.
Az emberi tényező jelentős kockázatot hordoz, amit a válaszadók 51 százaléka, a nagyvállalatok körében pedig több mint 80 százaléka kritikusnak ítél. Bár az IT-szakemberek felkészültségét a vállalatok 91 százaléka magasnak értékeli, a munkatársak általános biztonságtudatosságáról mindössze 33 százalékuk vélekedik hasonlóan kedvezően. A formalizált kiberbiztonsági oktatás közel 90 százaléknál működik, de a képzések eredményességét gyakran nem mérik a gyakorlatban mutatott viselkedés alapján, csupán az elvégzését követik nyomon.
A mesterséges intelligencia (AI) kettős hatással bír: egyrészt bővíti a védekezés lehetőségeit, másrészt a támadók számára hitelesebb és személyre szabottabb megtévesztési kísérletek létrehozását teszi lehetővé. Ezért a kiberbiztonsági megoldások akkor hatékonyak, ha begyakorolt eljárásokkal, felkészült és kritikusan gondolkodó munkatársakkal, valamint egyértelmű vezetői felelősségi körökkel párosulnak.
A vállalatok többsége, 68 százaléka stratégiai prioritásként tekint a kiberbiztonságra, a szabályozás hatálya alá tartozó szervezeteknél ez az arány 85 százalék. Ez arra utal, hogy a szabályozói elvárások hozzájárulhatnak a terület fontosságának növekedéséhez. Az operatív felelősség jellemzően az informatikai szervezetnél marad, de a felső vezetés sok esetben nem tekinti át rendszeresen a szervezet kiberbiztonsági felkészültségét, és a téma gyakran csak egy nagyobb beruházás, szabályozói felkészülés vagy korábbi támadás hatására kerül napirendre.
Az IVSZ főtitkára, Tajthy Krisztina szerint a kutatás eredményei azt mutatják, hogy még a legnagyobb, jelentős technológiai háttérrel rendelkező cégeknek is van teendőjük, különösen a tudatosság, a felkészülés és a rendszeresen gyakorolt incidenskezelés terén. A mesterséges intelligencia terjedésével és az üzletileg értékes adatállományok növekedésével párhuzamosan a vállalatok kitettsége is fokozódik, ami indokolja a folyamatos figyelmet és fejlesztést.
A jövőbeli költségvetési tervek vegyes képet mutatnak: a vállalatok 27 százaléka számít kiberbiztonsági költségvetésének növekedésére, 64 százalékuk változatlan kiadási szinttel számol, és mindössze 22 százalék tervez külön beruházást. A hatékony védekezés érdekében a technológiai megoldások mellett a munkatársak tudatosságát, az incidenskezelési folyamatokat és a vezetői döntési rendet is reálisan kell értékelni. Ezt rendszeres állapotfelmérések, gyakorlatban mérhető oktatási programok és életszerű incidensgyakorlatok támogathatják, akár külső szakértők bevonásával is.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása