A magyarországi vállalatok túlnyomó többsége, közel 90 százaléka sikeresen teljesítette az első kötelező kiberbiztonsági auditot, amelyet a NIS2 uniós irányelv alapján vezettek be. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) közleménye szerint az auditált szervezetek tíz százaléka a legmagasabb, „Elhanyagolható kockázattal megfelelt” minősítést kapta. Ez a jelentős eredmény a hazai cégek kiberbiztonsági felkészültségét mutatja, ugyanakkor a hatóság rávilágított bizonyos területeken tapasztalt hiányosságokra is.
A június 30-i határidőig 2194 szervezet nyújtotta be sikeresen az auditjelentését, melyet az SZTFH teljeskörűen feldolgozott. Az uniós szabályozás célja a fokozottabb kiberbiztonsági követelmények bevezetése a kockázatos ágazatokban működő vállalatok számára, válaszul az egyre növekvő kiberfenyegetésekre. Azonban nem minden érintett cég tett eleget kötelezettségének; az SZTFH adatai szerint jelentős számú szervezet még a bejelentkezési kötelezettségét sem teljesítette.
Ezek a cégek felszólítást kaptak, és amennyiben mulasztásuk bebizonyosodik, figyelmeztetésben részesülhetnek, vagy akár 150 millió forintos bírsággal is sújthatók. Az auditjelentések értékelése során a hatóság megállapította, hogy a vállalati rendszerek távoli elérését biztosító megoldások biztonságos működtetése kiemelt fontosságú volt, ám gyakran hiányzott a rendszerek megfelelő dokumentáltsága. Az SZTFH hangsúlyozta, hogy az auditok nem csupán a megfelelés ellenőrzésére szolgálnak, hanem fontos visszajelzést adnak a további fejlesztési lehetőségekről is.
A NIS2 irányelv célja az érintett vállalatok kiberbiztonságának összehangolt tagállami szabályozással történő garantálása, melynek része a kétévente kötelező audit. Eredetileg az első auditot 2025 végéig kellett volna elvégeztetni, azonban a lebonyolítás során felmerült problémák miatt az SZTFH fél év haladékot adott. Így került a határidő 2024. június 30-ra, hogy a több ezer érintett cég felkészülhessen és teljesíthesse a követelményeket.
Az auditálásra jogosult auditorok nyilvántartását az SZTFH vezeti, és a cégek kockázati besorolásuk (alacsony, jelentős, magas) alapján különböző feltételeknek kellett megfelelniük. Korábban a szabályozás előnyös helyzetbe hozott bizonyos auditorcégeket a piacon, különösen a legveszélyeztetettebb vállalatok auditálása terén. Az új kormány június elején egy rendelettel megszüntette ezt a kivételezett helyzetet, egyenlő és könnyített feltételeket teremtve a piac szereplőinek.
A kiberbiztonsági auditok létfontosságúak a vállalatok digitális védelmének megerősítésében, különösen a növekvő kiberfenyegetések korában. Az auditok segítenek azonosítani a rendszerek gyenge pontjait, és iránymutatást adnak a szükséges fejlesztésekhez, hozzájárulva ezzel a működési stabilitáshoz és az adatok biztonságához. Az SZTFH által kiadott „Elhanyagolható kockázattal megfelelt” minősítés elérése komoly elismerés a vállalatok számára, jelezve magas szintű felkészültségüket.
Azonban a piac szereplői szerint továbbra is vannak megoldandó problémák a kiberbiztonsági auditok területén. Krasznay Csaba kiberbiztonsági szakértő szerint a követelmények túlzottak, az auditorok túlterheltek, az auditált cégek drágának találják a folyamatot, míg az auditorok számára nem mindig költséghatékony a feladat. A szakértő kiemelte azt is, hogy az SZTFH nyilvántartásában szereplő auditorcégek fele nem rendelkezik akkreditációval, ami további aggályokat vet fel.
A sikeres első auditkör ellenére a kiberbiztonsági felkészültség fenntartása és fejlesztése folyamatos feladatot jelent a vállalatok számára. A kétévente esedékes auditok biztosítják, hogy a cégek rendszerei naprakészek maradjanak a változó fenyegetésekkel szemben, és folyamatosan megfeleljenek az uniós előírásoknak. A hatóság által jelzett hiányosságok, különösen a dokumentáltság terén, további figyelmet igényelnek a jövőben.
Az auditorpiac szabályozásának módosítása reményt ad a verseny növekedésére és a szolgáltatások minőségének javulására. Ugyanakkor az akkreditálatlan auditorok problémája és a szakértők által jelzett túlterheltség továbbra is kihívást jelent a rendszer számára. A kiberbiztonság területén a folyamatos alkalmazkodás és a szabályozási környezet finomhangolása elengedhetetlen a digitális infrastruktúra védelméhez.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása