A HungaroMet riasztást adott ki a magas talajközeli ózonszint miatt, ami komoly egészségügyi aggodalmakat vet fel. Míg a sztratoszférában az ózonréteg védelmet nyújt a káros UV-sugárzás ellen, addig a földfelszínen, a troposzférában kialakuló ózon légszennyező anyagként viselkedik. Ez a jelenség különösen a jelenlegi hőhullám idején jelent fokozott kockázatot.
A HungaroMet legutóbbi figyelmeztetése a talajközeli ózonszint emelkedésére hívja fel a figyelmet, amely a szakértők szerint nem kedvez az emberi egészségnek. Az országot sújtó, akár 42 fokos hőmérsékletet is elérő hőhullám idején a levegőben lévő ózon koncentrációja jelentősen megnőhet. Ez a jelenség arra ösztönözte a hatóságokat, hogy felhívják a lakosság figyelmét a lehetséges veszélyekre és a védekezési módokra.
A magas ózonszint nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem a napsugárzás hatására, légszennyező anyagokból, fotokémiai reakciók során keletkezik. Ehhez elsősorban nitrogén-oxidokra és illékony szerves vegyületekre van szükség, melyek főként az autók, erőművek és ipari létesítmények kibocsátásából származnak. Ez a folyamat a nyári szmog kialakulásában is szerepet játszik.
Az ózon (O₃) egy három oxigénatomból álló molekula, kémiailag nagyon hasonlít a belélegzett oxigénhez (O₂), de egy extra oxigénatomja miatt erősen reakcióképes oxidálószerré válik. Ez a különbség alapvetően meghatározza a két molekula hatását az élő szervezetekre. Míg a sztratoszférában található ózon elnyeli a nap káros UV-B és UV-C sugárzásának nagy részét, pajzsként védve a Földet, addig a talajközeli ózon káros.
A troposzférában, azaz a talaj közelében kialakuló ózon egy légszennyező anyag, amely a levegőben lévő szennyező anyagokból, főként nitrogén-oxidokból és illékony szerves vegyületekből jön létre napsugárzás hatására. Ez a fotokémiai ózonképződés jellemzően forró, napos időszakokban, különösen városi környezetben erősödik fel. Az ózon a légmozgással nagy távolságokat is megtehet, így a kevésbé szennyezett területeken is emelkedhet a koncentrációja.
Amikor a talajközeli ózont belélegezzük, az bejut a légutakba, főleg a hörgőkhöz és a tüdő felszíni rétegeibe, ahol kémiai reakciókat indít el a nyálkahártyán. Ez oxidatív stresszt okoz, károsítja a sejteket, és gyulladásos válaszreakciót vált ki a szervezetben. Az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpont (EEA) szerint a talajközeli ózon károsítja a légzőszervi, szív- és érrendszeri funkciókat.
Rövid távon olyan tüneteket okozhat, mint a köhögés, torokkaparás, mellkasi szorítás vagy nehézlégzés. Hosszabb távú kitettség esetén ronthatja az asztmás állapotot, és növelheti a szív- és érrendszeri betegségek, például a stroke kockázatát. A súlyosabb esetek akár kórházi kezeléshez, gyógyszerhasználathoz, sőt korai halálozáshoz is vezethetnek.
A klímaváltozás tovább súlyosbíthatja a helyzetet, mivel a gyakoribb és hosszabb hőhullámok, valamint a növekvő légszennyezés kedvez a talajközeli ózon kialakulásának. Ezért különösen fontos a megelőzés és a tájékozottság.
A HungaroMet ajánlásai szerint a magas ózonszint idején érdemes otthon maradni, különösen a kora délutáni órákban, amikor a koncentráció a legmagasabb. A szellőztetést inkább reggel és este javasolt elvégezni, és kerülni kell az intenzív légzéssel járó kültéri tevékenységeket, mint például a sportolást vagy a kerti munkát. Az ózonszint csökkentéséhez hozzájárulhatunk kevesebb autóhasználattal, tűzrakás mellőzésével és szerves oldószerek, például festékek kerülésével.
Az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is meghatározott határértékeket a talajszinti ózonra. Az EU szabályozása szerint a napi átlagos koncentráció nem haladhatja meg a 120 mikrogramm/köbmétert évente legfeljebb 25 napon, ami 2030-tól 18 napra csökken. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint 2024-ben a mérőállomások 15,6 százalékánál, a 2022–2024-es időszak átlagában pedig 16,9 százalékánál haladta meg az ózonszint az uniós célértéket, melyek között magyarországi állomások is szerepelnek.
Fontos megérteni, hogy a 120 mikrogramm/köbméter nem egy éles veszélyességi határ, hanem egy népegészségügyi célérték, amely felett a hosszú távú egészségi kockázatok már magasabbak. Az ózon esetében a kockázat a koncentrációval és a kitettség idejével arányosan nő. A HungaroMet weboldalán térképes formában tájékozódhatunk az aktuálisan érintett területekről.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása