Az ING Bank elemzői szerint Magyarországon kedvező fordulat látszik a lakossági hangulatban, ami potenciálisan támogathatja a gazdasági növekedést. Ez a változás különösen jelentős, mivel a magyarok történelmileg pesszimistábban ítélik meg gazdasági helyzetüket és kilátásaikat. Eközben az Európai Unióban a túlzott és önbeteljesítő borúlátás jelenti a fő veszélyt, amely komoly gazdasági költségeket okozhat.
Áprilisban jelentős javulás következett be a magyarországi hangulati indikátorokban, melyet a választások előtti kormányzati transzferek és a kormányváltás is befolyásolt. Júliusban a GKI fogyasztói bizalmi indexe több mint nyolcéves csúcsra emelkedett, jelezve a lakosság optimizmusának növekedését. Az inflációs várakozások is csökkenni kezdtek, részben az egy évtizede nem látott alacsony inflációnak köszönhetően.
Ez a pozitív elmozdulás egy kis lépést jelent afelé, hogy a lakossági hangulat ne fékezze, hanem támogassa a gazdasági növekedést. Fontos azonban megjegyezni, hogy a hangulati indikátorok ingadozhatnak, és a tartós változás csak lassan jelenik meg a reálgazdaságban. A bizalom helyreállítása időigényes folyamat, különösen a kockázatosabb eszközök iránt.
Magyarországon a pesszimista gondolkodás nem ismeretlen jelenség, a történelmi adatok is alátámasztják a lakosság átlagosan borúlátóbb hozzáállását. Ennek gazdasági következményei súlyosak lehetnek, mivel válság idején mélyítheti a visszaesést, fellendülés idején pedig fékezheti a növekedést. Hatásai megmutatkoznak a magas megtakarítási rátában, a visszafogott fogyasztásban és az alacsony kockázatvállalásban.
A vállalatok évek óta gyenge beruházási hajlandósága is összefügg a bizalomhiánnyal, ami akadályozza az innovatív ötletek életképes vállalkozásokká fejlődését. Különösen a 21. században, a digitális technológia és mesterséges intelligencia korában, nehéz világszínvonalú vállalkozásokat építeni egy olyan közegben, amely nem hisz a saját jövőjében. A magyar háztartások végső fogyasztási volumene tartósan elmaradt a Covid-válság előtti trendtől, ami a lakosság tartós óvatosságára és a magas pénzügyi tartalékokra utal.
A magyar lakosság vagyonán belül továbbra is jelentős súllyal bír a készpénz és a látra szóló betétek aránya, bár ez fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Ez a megtakarítási struktúra is jelzi a bizalomhiányt és az óvatosságot, annak ellenére, hogy a változás iránya kedvezőnek mondható.
A gazdasági várakozásoknak önbeteljesítő erejük van, ami azt jelenti, hogy a tartósan negatív vagy pozitív hangulat befolyásolja a gazdasági teljesítményt. Ha egy gazdaság tartósan rosszabbnak látja magát a valóságosnál, idővel valóban rosszabbul is teljesíthet. A bizalomhiány mélyítheti a válságokat és lassíthatja a fellendülést.
Marieke Blom, az ING Bank elemzési osztályának globális vezetője szerint az Európáról alkotott kép rendszeresen pesszimistább, mint amit a valós helyzet indokolna. Ezt a torzítást három fő mechanizmus tartja fenn. Először is, a rossz hírek jobban eladhatók a médiában és a közösségi platformokon, mint a stabil fejlődésről szóló beszámolók. Másodszor, az elemzői szakma gyakran jutalmazza a pesszimizmust, mivel az figyelmet hoz, és tévedés esetén ritkán jár komoly reputációs költséggel; az optimizmus ezzel szemben kockázatosabb lehet.
Harmadsorban, politikai szempontok is szerepet játszanak: a szabályozási változásokért lobbizó vállalatok és az ellenzéki politika is hajlamos a problémák sürgősségét és nagyságát hangsúlyozni. Emellett az Egyesült Államokból érkező kritikák is erősítik azt a tendenciát, hogy Európát teszik felelőssé számos problémáért, tovább táplálva a negatív narratívát. Ez a pesszimizmus tehát a médiában, az elemzői szakmában és a politikában is megtalálja a maga piacát.
A magyar gazdaság számára a következő évek kulcsa a kiszámíthatóság és a tartós hitelesség lesz, amelyek elengedhetetlenek a bizalom hosszú távú helyreállításához. Bár a hangulati indikátorok javulása ígéretes, a reálgazdasági hatások lassan jelentkeznek, és egy stresszhelyzet gyorsan visszafordíthatja a befektetői óvatosságot.
Összességében a derűlátás önmagában nem helyettesíti a gazdaságpolitikát, de a saját jövőbe vetett hit nélkül még a legjobb gazdaságpolitika is nehezebben működik. Az Európai Unióban tapasztalható túlzott pesszimizmus önbeteljesítő jóslatként hathat, ha a régió tartósan rosszabbnak látja magát, mint amilyen valójában. A bizalom és a pozitív várakozások fenntartása kritikus a gazdasági stabilitás és fejlődés szempontjából, mind Magyarországon, mind az EU egészében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása