A digitális állami szolgáltatások bővülése ellenére a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazásának mindennapi használata még nem vált általánossá Magyarországon. Egy friss kutatás rávilágított, hogy a digitális ügyintézés terjedésének akadályai már nem csupán technológiai jellegűek. A hozzáférés mellett a tényleges használat, a távolmaradás okai és a felhasználói bizalom is kulcsfontosságú tényező.
A Königsberg Consulting és a Panelstory közreműködésével, a 2026. április 14–28. közötti adóbevallási csúcsidőszakban végzett reprezentatív felmérés szerint a válaszadók 72,7 százaléka rendelkezik okostelefonnal vagy más internetezésre alkalmas okoseszközzel. Ez azt jelzi, hogy a technikai feltételek a lakosság jelentős részénél adottak a digitális ügyintézéshez. Ennek ellenére az okoseszköz-használók mindössze 45 százaléka töltötte le a DÁP alkalmazását, és csupán 10,6 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen használja is azt.
A letöltők több mint 95 százaléka sikeresen aktiválta fiókját, ami azt mutatja, hogy a regisztráció nem jelent komoly akadályt. Azonban a telepítőknek csupán 32,7 százaléka tekinti magát rendszeres, aktív felhasználónak. A legnagyobb eltérés tehát a sikeres aktiválás és a tényleges, aktív használat között mutatkozik, ami torz képet adhat a program társadalmi beágyazottságáról, ha csak a letöltési és regisztrációs adatokat nézzük.
Az alkalmazás telepítését elsősorban a közvetlen gyakorlati haszon motiválja. A DÁP-ot letöltők 48,4 százaléka az Ügyfélkapuhoz vagy a magyarorszag.hu szolgáltatásaihoz való hozzáférést jelölte meg elsődleges indokként. Az EESZT egyszerűbb elérését 16 százalék, az adóbevallás könnyebb jóváhagyását 10,6 százalék említette. Az adatok alapján nem az új technológia önmagában vonzza a felhasználókat, hanem azok a konkrét ügyek, amelyeket az alkalmazással könnyebben vagy kevesebb lépésben tudnak elintézni.
A DÁP-ot nem telepítők döntését nem lehet pusztán eszközhiánnyal vagy digitális kompetenciahiánnyal magyarázni. A felmérés szerint 30,1 százalékuk a személyes vagy papíralapú ügyintézést részesíti előnyben. További 14,6 százalék nem tudja pontosan, mire használható az alkalmazás, míg 14,5 százalék biztonsági aggályok miatt marad távol. A kutatás nem a DÁP műszaki biztonságát vizsgálta, hanem a felhasználók biztonságérzetét, ami kulcsfontosságú a széles körű elfogadottsághoz.
Kádár Krisztián, a Königsberg Consulting ügyvezetője és partnere szerint a digitális állam sikere nem a telepítések számában vagy az új funkciók bejelentésében rejlik. Sokkal inkább abban mérhető, hogy képes-e új társadalmi csoportokat bevonni, önálló ügyintézést lehetővé tenni, és bizalmat építeni. Jelenleg a DÁP elsősorban a már digitálisan aktív rétegeket szolgálja ki.
A biztonsági fenntartásokat nem elegendő pusztán műszaki tájékoztatással kezelni. Az elmúlt években sokakban gyengült az állami intézményekbe vetett bizalom, ami miatt vonakodnak újabb adatokat vagy hozzáférést biztosítani az államnak. A fejlesztések mellett ezért átlátható adatkezelésre, rendszeres nyilvános mérésre és hiteles intézményi kommunikációra is szükség van.
A DÁP elterjedtségében jelentős társadalmi különbségek mutatkoznak. A 18–34 éves korosztály 56,4 százaléka telepítette az alkalmazást, míg a 60 év felettieknél ez az arány mindössze 30,8 százalék. Hasonlóan, a felsőfokú végzettségűek 52,6 százaléka, az alapfokú végzettségűeknek pedig 36,1 százaléka töltötte le a DÁP-ot. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatás nagyobb arányban éri el azokat, akik életkoruk és végzettségük alapján eleve otthonosabban mozognak a digitális térben.
Az önálló ügyintézésben is megfigyelhető ez a különbség. A 60 év felettiek ötöde kér segítséget az eSZJA használatához, míg a 18–59 évesek körében ez csak néhány százalék. Az adóbevallást készítők mintegy háromnegyede az eSZJA felületén hagyta jóvá vagy egészítette ki tervezetét, míg 21,1 százalék könyvelő segítségét vette igénybe, és 5,2 százalék papíralapon készítette el bevallását. Az eSZJA felületével a megkérdezettek több mint 80 százaléka elégedett, de a magas elégedettség nem feltétlenül jelenti az önállóságot és a tudatosságot az ügyintézésben.
A digitális állami szolgáltatások bevezetése során kiemelten fontos, hogy ne csak a technológiai fejlesztésekre fókuszáljunk. A felhasználói bizalom hiánya, a biztonsági aggályok és a digitális kompetencia különbségei jelentős gátat szabhatnak az alkalmazások széles körű elterjedésének. Egy technikailag biztonságos rendszer sem válik elfogadottá, ha az emberek nem bíznak az adatkezelésben és az azt működtető intézményekben.
A digitális szakadék elmélyülésének kockázata is fennáll, ha az állam alapértelmezetté teszi a digitális csatornákat anélkül, hogy célzottan támogatná az idősebb és alacsonyabb végzettségű csoportokat. Az önálló ügyintézés képességének hiánya ezen csoportok esetében közvetítőkre szorulást eredményezhet, ami nem oldja meg a hozzáférési különbségeket.
A tényleges használatról ma csak korlátozott, nyilvánosan ellenőrizhető kép áll rendelkezésre. A letöltési és regisztrációs összesítések nem mutatják meg, hogy kik, milyen gyakran, milyen ügyeket és milyen eredménnyel intéznek. A korábban nyilvánosan elérhető monitoringadatok eltűnése tovább nehezíti a folyamatok követését és a valós hatás felmérését.
A Königsberg Consulting szerint a digitális államnak célzott tájékoztatásra, könnyen elérhető segítségre és a személyes ügyintézés valódi alternatívájának fenntartására is szüksége van. Ez biztosíthatná, hogy a digitális csatornák ne zárjanak ki senkit az ügyintézésből. Az átlátható adatkezelés és a hiteles kommunikáció elengedhetetlen a bizalom építéséhez.
A cég ezért rendszeresen publikált, társadalmi csoportok, szolgáltatások és használati gyakoriság szerint bontott adatsorokat sürget. Átlátható mérés nélkül nem dönthető el, hogy az új funkciók valóban új ügyintézői rétegeket vonnak-e be, vagy főként a már digitálisan aktívak kényelmét növelik. A digitális állam sikere azon múlik, hogy képes-e minden állampolgárt bevonni és számukra önálló, biztonságos ügyintézést biztosítani.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása