A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a közelmúltban tisztújítást tartott, amelyen Turi Attila Ybl Miklós-díjas építészt választották újra elnöknek. Ezt követően az MMA közleményt adott ki, amelyben reagált a különböző kulturális szervezetektől érkező kritikákra, és megerősítette elkötelezettségét a kormány, valamint a nemzeti kultúra képviseletét szolgáló intézmények iránt.
Az Akadémia egyetért a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) azon álláspontjával, miszerint a politika nem kényszeríthet ideológiai elvárásokat a művészekre, és nem határozhatja meg a művészet irányvonalát. Az MMA hangsúlyozta, hogy a politika feladata a kultúra demokratikus működésének feltételeit megteremteni, a szakmai szervezeteket bevonni a döntéshozatalba, és a forrásokat értékalapon elosztani. Ugyanakkor az MMA leszögezte, hogy sem neki, sem más akadémiáknak nem feladata a társintézmények támadása, létjogosultságuk, szakmai elkötelezettségük vagy küldetésük megkérdőjelezése.
A Magyar Művészeti Akadémia csütörtökön kiadott közleményében reagált a korábbi napok kritikáira, és megerősítette, hogy a jövőben is a kormány, valamint a nemzeti kultúra képviseletét fontosnak tartó szervezetek elkötelezett partnere lesz. Az MMA egyetértett a SZIMA azon álláspontjával, hogy a politika nem szabhatja meg a művészet ideológiai irányvonalát, hanem a kultúra demokratikus működését kell biztosítania. Az Akadémia ugyanakkor elítélte a társintézmények elleni támadásokat, és kiállt saját, valamint más akadémiák szakmai elkötelezettsége mellett.
A közleményt többek között L. Simon László, Eperjes Károly, Ternovszky Béla és Korniss Mihály is aláírta. A nyilatkozatot megelőzően szerdán tartotta az MMA a tisztújító közgyűlését, ahol Turi Attila építészt választották meg ismét elnöknek. Turi Attila egyetlen kihívója a szintén építész Zoboki Gábor volt.
Az MMA-t az elmúlt időszakban több kulturális szervezet is élesen bírálta. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) október 7-i nyilatkozatában komoly várakozással tekintett a kormányváltásra, remélve, hogy az átalakulás része lesz az MMA közhatalmi szerepének megszüntetése. A SZIMA szerint az MMA a korábbi kormányzati ciklusban a „NER kiszolgálására” jött létre, aránytalan anyagi forrásokhoz jutott, és miniszteriális feladatokat látott el, nem pedig akadémiaként működött. Fél évvel a választások után azonban a SZIMA azt tapasztalja, hogy az MMA szerepe továbbra is csorbítatlan.
A kormányzati kommunikációban az MMA továbbra is egyedüli partnerként szerepel a kultúrpolitika kidolgozásában, ahogy azt a Magyar Közlöny 2026. május 13-i száma is rögzíti. Bár a rendelet megjelenése után Tarr Zoltán korábban ígéretet tett arra, hogy az új kormány visszaadja a döntést az érintettek kezébe, és velük együtt döntenek az MMA sorsáról, ennek jeleit a kulturális szervezetek nem tapasztalták. Ezért a SZIMA arra kérte a kulturális kormányzatot, hogy tegye egyértelművé elképzeléseit a kulturális élet „NER súlyos károkat okozó, de jelenleg is tovább élő szervezeti maradványaitól” való megtisztításáról.
Hasonló kritikát fogalmazott meg a június végén alakult Irodalmi Szakszervezet (IRSZ) is, amely az MMA szerepének újragondolását sürgette. Az IRSZ álláspontja szerint az MMA egy „mesterségesen felduzzasztott intézmény”, amely jelenlegi státuszát a politikai akaratnak köszönheti, nem pedig korszakalkotó kulturális tevékenységének. Az MMA közleményében határozottan visszautasította a hazai művészeti életben betöltött helyének és közfeladat-ellátásának megkérdőjelezését, valamint az akadémikusi életművek és a tagok értékalapú elkötelezettségének elvitatását.
Az MMA tisztújítását és a kulturális vitákat beárnyékolja a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli, 17 milliárd forintos botrány. Hankó Balázs, az azóta előzetes börtönbüntetését töltő volt kulturális miniszter a parlament mentelmi bizottsága előtt arról beszélt, hogy a 17 milliárd forint felhasználásáról a kormány döntött, a forrás biztosításáról pedig az NKA Bizottsága, amellyel Turi Attila, az MMA elnöke, és Bús Balázs, az NKA korábbi alelnöke is egyetértett. Hankó állításai szerint tehát az MMA elnöke is érintett volt a döntéshozatalban.
Az MMA korábban közleményben reagált Hankó Balázs állításaira, tagadva, hogy testületüknek tudomása lett volna az NKA kiemelt ideiglenes kollégiumának döntéseiről. Az MMA hangsúlyozta, hogy delegáltjaik nem vettek részt ezekben a döntésekben, és az elnöknek sincs jogköre ehhez, így az ügyben nem lehetnek érintettek. Az NKA akkori bizottsági tagjai is hasonlóan nyilatkoztak a botrány kirobbanásakor, állítva, hogy utólag döbbentek meg a kiszórt pénzek mértékén. Akkor többen le is mondtak bizottsági tagságukról.
Annak ellenére, hogy az NKA botránya idején több bizottsági tag lemondott, a három MMA-delegált – Richly Gábor MMA-főtitkár, Tordai Hajnal jelmeztervező és Ternovszky Béla rajzfilmrendező – továbbra is tagja maradt az NKA csúcsbizottságának. Ők mostantól olyan új tagokkal dolgoznak együtt, mint Mácsai Pál vagy Ott Anna. Ez a helyzet fenntartja a feszültséget a különböző kulturális szereplők között, és rávilágít a kulturális intézmények finanszírozásával és függetlenségével kapcsolatos folyamatos vitákra.
Az MMA legutóbbi közleménye, amelyben elkötelezett partnerként definiálja magát a kormány felé, miközben a politikai beavatkozás elutasítását is hangsúlyozza, azt mutatja, hogy az Akadémia igyekszik egyensúlyozni a szakmai függetlenség és a kormányzati együttműködés között. A kulturális élet szereplői azonban továbbra is a transzparencia és a szakmai alapú döntéshozatal megerősítését várják el a kormányzattól és az érintett intézményektől.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása