A Nobel-díjas fizikus, Krausz Ferenc augusztus 29-én lemondott a Magyar Corvin-lánc Testületben betöltött tagságáról és a Corvin-láncról. Döntését hosszú mérlegelés után, elvi okokkal indokolta, melyek a testület működésével és az Élvonal Alapítvány ügyével kapcsolatos nézeteltérésekből fakadtak.
Krausz Ferenc a Telexnek küldött válaszában megerősítette lemondását, és kifejtette, hogy a testület működése jelentősen eltér attól a szereptől, amelyet egy ilyen tekintélyű közösségnek szerinte be kellene töltenie fontos közéleti, tudományos és erkölcsi kérdésekben. Két fő okot is megnevezett, amelyek miatt szembekerült a testülettel.
Egyrészt azt tapasztalta, hogy a Corvin-lánc Testület nem kívánt megszólalni olyan jelentős közéleti, tudományos vagy erkölcsi kérdésekben, ahol tagjainak tudása, tekintélye vagy erkölcsi felelőssége indokolttá tette volna. Példaként említette, hogy a testület nem állt mellé, amikor kezdeményezte egy ukrajnai gyermekkórház ellen elkövetett támadás ügyében való felszólalást, melyre 2024 júliusában került sor.
Krausz Ferenc a levélben jelezte, hogy miután kezdeményezése nem járt sikerrel, 131 Nobel-díjas által aláírt petícióval igyekezett megtörni az általa bűnösnek tartott hallgatást. Másrészt problémát jelentett számára, hogy a testület nem állt ki mellette, amikor az általa létrehozott Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványt szakmailag megalapozatlan állítások alapján támadások érték.
A tudós remélte, hogy a testület fontosnak tartja jelezni a tisztességes kommunikációt és a tényeken alapuló vita védelmének szükségességét, de ez nem történt meg. A testület titkárságát megkeresték az ügyben, válaszukra még várnak.
A Corvin-lánc kitüntetést 1930-ban alapította Horthy Miklós kormányzó Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésére, a magyar tudomány, irodalom és művészet kiválóságainak elismerésére. Az első Orbán-kormány idején, 2001-ben újraalapították, de a 2002-es kormányváltás után felfüggesztették, mivel a Horthy-korszakot idézte, és kifogásolták az adományozás módját.
A kitüntetést a második Orbán-kormány idején, 2012-ben adták át újra. A Corvin-lánc kitüntetettek külön testületet alkotnak, amelynek tagjai az ország helyzetéről is eszmét cserélnek. A testület elnöke Vizi E. Szilveszter, tagjai között található Karikó Katalin Nobel-díjas tudós, Lovász László matematikus, Huszti Péter színművész, Melocco Miklós szobrászművész, Martonyi János és Trócsányi László volt miniszterek.
Az Élvonal Alapítványról szóló hírek akkor kerültek előtérbe, amikor Krausz Ferenc a belpolitikai helyzetre hivatkozva kihátrált a Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozása mögül. Akkor azt nyilatkozta, hogy az alapítvány nem vállal új kötelezettségeket, amíg nem kap garanciát a magyar kormánnyal kötött támogatási szerződés maradéktalan betartására.
Kiderült, hogy a Fidesz-kormány két hónappal a választások előtt egy gigantikus, 261,7 milliárd forintos állami szerződést kötött az alapítvánnyal, kiszervezve ezt az összeget egy közfeladatot ellátó alapítványba (kekvába). Egy keretmegállapodás alapján a finanszírozás legalább 25 évre, akár 1000 milliárd forintos összegre is kiterjedhetett volna.
Krausz Ferenc lemondása egy Nobel-díjas tudós részéről jelentős esemény, amely rávilágít a tudományos és közéleti felelősségvállalás, valamint az intézményi szerepvállalás közötti feszültségekre. Az, hogy egy ilyen tekintélyes testület nem szólal meg fontos erkölcsi és tudományos kérdésekben, kérdéseket vet fel a szervezet céljait és hatékonyságát illetően.
Az Élvonal Alapítvány körüli vita is kiemelt jelentőségű. A Tudományos és Technológiai Minisztérium május közepén felbontotta az alapítvánnyal kötött szerződést, és 22 milliárd forint támogatást utaltatott vissza Krausszal. Tanács Zoltán miniszter szerint az Élvonal-program nem egyszerű támogatási konstrukció volt, hanem egy alternatív tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra közpénzből történő felépítése.
Krausz Ferenc nyitottnak mutatkozott a párbeszédre, és nyílt levélben kérte az alapítvány teljes körű átvilágítását. Az ügy rávilágít a nagyszabású állami tudományfinanszírozási projektek átláthatóságának és elszámoltathatóságának fontosságára.
A Tisza-kormány döntése értelmében a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó alapítványokat (kekvákat) megszüntetik. Ennek keretében az Élvonal Alapítványt is felszámolták 2024. július 31-ével, jogai és kötelezettségei 2026. augusztus 31-ével szállnak át az államra.
Az állam az alapítvánnyal együtt átveszi a Krauszhoz köthető Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Kft.-t (CMF) is, amely korábban 45 milliárd forint közpénzt kapott. Ez a lépés jelentős változásokat hozhat a magyar tudományfinanszírozás és kutatás-fejlesztés struktúrájában.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása