Az Országgyűlés Művelődési Bizottsága szerdán nem támogatta a Független Közmédia Testület (FKT) tagjainak jelölését. A meghallgatott jelöltek, köztük a kormánypártok és a Mi Hazánk által delegált személyek sem kapták meg a szükséges többséget a bizottsági szavazáson. Ez a fejlemény tovább bonyolítja a közmédia tulajdonosi jogait gyakorló új testület felállítását.
A bizottság ülésén három jelöltet hallgattak meg: Moys Zoltánt, a Mi Hazánk, Martí Zoltánt, a KDNP, és Siklósi Beatrixet, a Fidesz jelöltjét. Mindhárman a hitelesség, a szakmaiság és a kulturális értékteremtés fontosságát hangsúlyozták, kiemelve, hogy a közmédiának pártpolitikán felül kell állnia. A meghallgatásokat követő szavazáson valamennyi jelölt négy igen és hét nem szavazatot kapott, így egyikük sem jutott át a bizottsági szűrőn.
Moys Zoltán, aki kaukázusi hegymászásból érkezett az ülésre, beszámolt életútjáról, és említette, hogy korábban elutasította az M5 csatornaigazgatói felkérését, mert nem látta garantáltnak a szabad kezet. Továbbá visszautasított egy Balázs Béla-díjat, mivel szégyennek tartja, hogy a díj még 2026-ban is ezt a nevet viseli. Martí Zoltán, aki 2014-től dolgozott a közmédiában, majd 2026-ban igazgatóként távozott, az M4 Sport és az MTVA online igazgatója is volt. Visszautasította a közmédiában elköltött százmilliárdos propaganda vádját, azzal érvelve, hogy a pénz nagy része nem a hírterületre ment, bár elismerte a rosszul működő területek létét, és az átláthatóságot tartja fontosnak.
Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió korábbi csatornaigazgatója, akit a közmédia új vezetése július elején felmentett, negyvenéves szakmai múlttal rendelkezik. Elmondása szerint jogtalanul távolították el pozíciójából, és korábban ő alapította meg a magyar média első jótékonysági műsorát. Siklósi visszautasította az antiszemita vádakat, és kijelentette, hogy a Kossuth rádió vezetőjeként soha nem szólt bele a hírterületbe, és nem kapott pártoktól utasításokat. Az MTI-s újságírók hírmanipulációról szóló kitálalását korábban "mocskos, aljas dolognak" nevezte, most pedig megengedhetetlennek és etikátlannak tartotta a kollégákról tíz éven át tartó adatgyűjtést.
A szerdai meghallgatásokat megelőzően, kedden délelőtt elmaradt a Független Közmédia Testület három másik tagjelöltje, Bayer Judit, Sükösd Miklós és Kollár Árpád meghallgatása. Rápli Róbert, a Tisza Párt képviselője javasolta a napirend elutasítását, arra hivatkozva, hogy kritikus leveleket kaptak szakmai szervezetektől. Ezek a levelek a szakmai diskurzus kiszélesítését indokolták.
A Tisza Párt képviselője hangsúlyozta, hogy pártja szélesebb társadalmi és szakmai egyeztetést ígért, ezért nem szeretnének elhamarkodott döntést hozni a jelöltek ügyében. Nyolc médiaszervezet részletesen felsorolta kifogásait a jelölési folyamattal és a jelöltekkel kapcsolatban. Ez a helyzet rávilágít a testület felállítását övező feszültségekre és a konszenzus hiányára a politikai palettán.
A Független Közmédia Testület feladata a közmédia tulajdonosi jogainak gyakorlása, ami kulcsfontosságú a magyarországi médiarendszer működése szempontjából. A testület tagjainak megválasztása alapvetően befolyásolhatja a közszolgálati média függetlenségét, objektivitását és szakmai színvonalát. A bizottsági elutasítás azt jelzi, hogy a jelöltek személye vagy a jelölési folyamat nem élvezi a széleskörű politikai támogatást.
A jelöltek által hangoztatott értékek, mint a hitelesség és a pártpolitikán felülállás, éles kontrasztban állnak a bizottság döntésével. Ez a helyzet kérdéseket vet fel a közmédia jövőbeli irányításával és a politikai befolyásoltság mértékével kapcsolatban. A testület felállításának elhúzódása bizonytalanságot okoz a közszolgálati média stratégiai irányításában.
Szentkirályi Alexandra, a Művelődési Bizottság elnöke az ülés végén "rendkívül önkényesnek" és "filmszínháznak" nevezte a kialakult helyzetet. Kiemelte, hogy a Független Közmédia Testületbe delegálandó kilenc leendő tag közül sem a szakmai, sem az ellenzéki, sem a kormánypárti jelölteket nem sikerült határidőre megválasztani. Ez a megjegyzés rávilágít a bizottságon belüli mély megosztottságra és a döntéshozatali patthelyzetre.
A testület tagjainak megválasztásának elmaradása azt jelenti, hogy a közmédia tulajdonosi jogainak gyakorlása továbbra is rendezetlen marad. A további lépések bizonytalanok, és valószínűleg újabb egyeztetésekre, esetleg új jelöltek keresésére lesz szükség a helyzet megoldásához. A bizottság kudarcra futott ülése rávilágít a magyar médiarendszerben tapasztalható feszültségekre és a politikai konszenzus hiányára a közszolgálati média irányításának kérdésében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása