A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) intézményei közel 11 milliárd forint többletforrást kapnak a kutatói kiválóság erősítésére és a kutatási infrastruktúra fejlesztésére. Az Irányító Testület döntése értelmében ez az összeg hozzájárul a versenyképesebb bérek és munkakörülmények megteremtéséhez, valamint a modern kutatási környezet fenntartásához.
A HUN-REN közleménye szerint a kutatási intézmények 7,75 milliárd forint bértömeg-többletforráshoz jutnak, míg a HUN-REN Infra 2026 program keretében 3,2 milliárd forintot fordíthatnak infrastruktúrájuk működtetésére. Ez a mostani döntés egy további 16 százalékos bértömegemelést jelent, miután 2025-ben már 31 százalékkal emelkedtek a hálózati szintű bérek.
A szervezet kezdeményezte a Tudományos és Technológiai Minisztériumnál, hogy a 2026. évi, tartós béremelések forrásait a teljesítményalapú finanszírozásból helyezzék át az alapfinanszírozásba, ezzel is erősítve a bérek hosszú távú stabilitását. A források intézmények közötti felosztásának elveit a HUN-REN Irányító Testülete, Felügyelőbizottsága és a főigazgatók közösen alakították ki.
Ezzel párhuzamosan Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter Stipsicz Andrást, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet főigazgatóját kérte fel a HUN-REN ideiglenes elnökének. Stipsicz András addig látja el a feladatot, amíg a végleges működési forma kialakul és az elnöki pályázat lezárul.
A kutatási hálózat körüli változások 2019-ben kezdődtek, amikor az addig a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) tartozó intézeteket az állam elcsatolta és Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) néven szervezte újjá. Ez a lépés az MTA és a kutatók többségének tiltakozását váltotta ki, aggályokat vetve fel a kutatás szabadságával és függetlenségével kapcsolatban.
2020-ban a hálózat dolgozói elvesztették közalkalmazotti státuszukat, majd 2021-ben több intézetet is átalakítottak. Az ELKH elnöke 2023. május 1-jén Gulyás Balázs lett, majd szeptember 1-jétől a hálózatot Magyar Kutatási Hálózattá (HUN-REN) nevezték át.
A Tudományos és Technológiai Minisztérium korábban jelezte, hogy ősszel lecserélik a kutatási hálózat teljes vezetését, Horváth Péter innovációs államtitkár a hálózat és a vezetőség közötti kommunikáció megszakadására hivatkozva. Tanács Zoltán miniszter korábban már javasolta az akkori elnöknek a lemondást. 2025 nyarán a humán- és társadalomtudományi kutatóintézeteket akaratuk ellenére leválasztották a HUN-REN-ről és az ELTE-hez csatolták.
A mostani többletforrás kulcsfontosságú a magyar tudományos élet versenyképességének megőrzésében és erősítésében. A béremelések és a jobb munkakörülmények hozzájárulhatnak a kutatók megtartásához, valamint a tehetséges fiatal szakemberek vonzásához, ezzel biztosítva a kutatás hosszú távú fenntarthatóságát.
Az infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen a modern kutatási projektek megvalósításához és a nemzetközi szintű eredmények eléréséhez. A stabil finanszírozási háttér, különösen az alapfinanszírozásba való áthelyezés kezdeményezése, kiszámíthatóbbá teheti a kutatóintézetek működését, ami alapvető a tudományos munka minőségéhez.
A vezetői változások és az ideiglenes elnök kinevezése egy új irányvonalat jelezhet a hálózat működésében. A kommunikációs problémák megoldása és a stabil vezetés kialakítása alapvető fontosságú a kutatói közösség bizalmának helyreállításához és a hatékony működéshez.
Az ideiglenes elnök kinevezése átmeneti megoldást jelent, a végleges vezető kiválasztása pályázat útján történik majd, a HUN-REN-törvényben meghatározott szabályok szerint. Ez a folyamat meghatározó lesz a hálózat jövőbeli irányvonalát illetően.
A pénzügyi stabilitás megerősítésére irányuló kezdeményezések, mint például a béremelések alapfinanszírozásba való áthelyezése, hosszú távon garantálhatják a kutatói munka kiszámíthatóságát. A kutatási hálózat folyamatos átalakulása és a finanszírozási struktúra finomhangolása továbbra is napirenden marad.
A HUN-REN előtt álló kihívások között szerepel a kutatói kiválóság fenntartása, a nemzetközi együttműködések erősítése és a tudományos függetlenség biztosítása. A mostani döntések és a jövőbeni lépések együttesen formálják majd a magyar tudományos kutatás jövőjét.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása