A Kalligram kiadó gondozásában jelent meg a „Véremben a tenger” című antológia, amely a kortárs ír költészetet mutatja be a magyar olvasóknak. A kötet bemutatójára a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon került sor, ahol a fordítók részletesen meséltek a két évig tartó alkotói folyamatról. Nyolc magyar költő-fordító, köztük Ferencz Győző, G. István László, Gerevich András, Imreh András, Lázár Júlia, Mesterházi Mónika, Szabó T. Anna és Szlukovényi Katalin, egy-egy általuk választott ír szerző verseit ültette át magyarra.
A könyvbemutatón a fordítók betekintést engedtek a versek kiválasztásának és a fordítási munka nehézségeibe. Szlukovényi Katalin Justin Quinn verseinek magyarra fordításáról beszélt, kiemelve a költemények személyes és testi tapasztalatát, valamint formai összetettségét. Elmondása szerint Quinn bravúrosan alkalmaz rímeket, kancsal rímeket és változó szótagszámú ritmusokat, amelyek magyarul való visszaadása komoly kihívást jelentett.
Példaként említette a négysoros strófákat, amelyekben az angol eredeti könnyednek és beszédszerűnek hatott, de a szótagszámok pontos megtartása magyarul már nem működött. Szlukovényi hangsúlyozta Quinn költészetének gazdag műveltséganyagát és közép-európai politikai érzékenységét, amelyben történelmi és irodalmi utalások, irredentizmus és Ukrajna megtámadása is megjelenik. Mindezek ellenére a versek nem nehezednek rá az olvasóra, hanem „hihetetlenül boldog költészetet” képviselnek.
Imreh András az antológia létrejöttének részleteiről beszélt, kiemelve, hogy a munka legalább két évet vett igénybe a szerzők felkutatásától a versek kiválasztásán át a fordítói és szerkesztői feladatok összehangolásáig. Különösen fontosnak tartotta, hogy az ír partnerek, beleértve a nagykövetséget is, nagy szabadságot biztosítottak a válogatásban. Nem tettek különbséget az Ír Köztársaság és Észak-Írország költői között, ami nem minden kulturális közegben magától értetődő.
Szabó T. Anna a saját válogatási szempontjairól beszélt, hangsúlyozva, hogy nem kizárólag Írországhoz vagy az ír történelemhez kapcsolódó verseket keresett. Sokkal inkább a hétköznapi tapasztalatok, mint például egy vérvétel vagy egy berlini akváriumban tett látogatás érdekelték. Célja az volt, hogy a fordítások magyarul is önálló, „jó magyar versekként” működjenek, fordítási íz nélkül.
Az antológia ötlete és megvalósítása mögött az a szándék állt, hogy a magyar olvasók szélesebb körben megismerkedhessenek a kortárs ír lírával. A nyolc magyar költő-fordító személyes preferenciái alapján választotta ki azokat az ír szerzőket, akiknek műveit magyarra ültette át. Ez a megközelítés biztosította a kötet sokszínűségét és a fordítók egyéni hangjának érvényesülését.
A szerkesztői munka során felmerült az ír nyelvű költészet bevonásának lehetősége is, de pragmatikus okokból végül elvetették. Mivel nem ismertek olyan magyar költőt, aki ír nyelven is fordítani tudna, a kötet az angol nyelven íródott ír versekre fókuszált. Ennek ellenére a beszélgetésen szóba került az ír nyelv erősödő szerepe és a jelentős kortárs ír nyelvű szerzők létezése.
A „Véremben a tenger” antológia jelentősége abban rejlik, hogy hidat épít a magyar és az ír kultúra között, bemutatva egy gazdag és sokszínű irodalmi hagyományt. A fordítók célja nem csupán a szövegek átültetése volt, hanem az is, hogy a magyar olvasók számára is élvezhető, irodalmi értékű alkotásokat hozzanak létre. Ez a törekvés különösen Szabó T. Anna megjegyzésében tükröződött, miszerint a fordításoknak „jó magyar verseknek” kell lenniük, „fordítási íz” nélkül.
A kötet emellett rávilágít a fordítói munka komplexitására és kihívásaira, a formai bravúrok visszaadásától a kulturális utalások értelmezéséig. Szlukovényi Katalin példája Justin Quinn verseivel jól illusztrálja, hogy a költői szabadság és a formai hűség közötti egyensúly megtalálása milyen nehézségeket rejt. Az antológia így nemcsak verseket, hanem a fordítás művészetébe is betekintést nyújt.
Ferencz Győző utószava tágabb kontextusba helyezi az antológiát, átfogó képet adva a kortárs ír költészet sokhangúságáról. Imreh András kiemelte, hogy ez a költészet egyszerre hordozza az ír történelem és a jelen politikai kérdéseit, miközben erősen jelen vannak benne a személyes és magánéleti tapasztalatok. Ez a kettősség teszi a kötetet sokrétűvé és gondolatébresztővé.
Az antológia megjelenése hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar olvasók szélesebb körben megismerkedjenek az ír irodalommal, és új perspektívákat nyisson a kortárs költészet értelmezésében. A kötet sikere ösztönözheti a további nemzetközi irodalmi együttműködéseket és fordítási projekteket. A fordítók által megosztott tapasztalatok pedig értékes tanulságokkal szolgálhatnak a jövőbeli irodalmi fordítók számára is.
A „Véremben a tenger” cím kiválasztása is a közös munka és a demokratikus döntéshozatal eredménye volt, harmincöt-negyven javaslat közül választották ki. Ez a folyamat is jelzi a kötet mögött álló kollektív erőfeszítést és a fordítók elhivatottságát. Az antológia így nem csupán egy versgyűjtemény, hanem egy kulturális párbeszéd lenyomata is, amely Írország és Magyarország között zajlik.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása