Az emberi test folyamatosan termel különféle váladékokat és szagokat, amelyek a bőr faggyújából vagy az izzadságból származnak. Ezek az illékony szerves vegyületek (VOC) apró, széntartalmú molekulák, melyek könnyen elpárolognak a levegővel érintkezve. Összetételük számos tényezőtől függ, mint például az étrend, a folyadékbevitel, valamint az egészségi állapot.
A ScienceAlert beszámolója szerint ezek a kémiai profilok rámutathatnak az egészség és a betegség közötti különbségekre, sőt, akár súlyos kórokat is jelezhetnek előre. A kutatók figyelme egyre inkább a test szagának diagnosztikai potenciáljára irányul, ami egy új, ígéretes utat nyithat meg a betegségek korai felismerésében.
A tudományos érdeklődés egy Joy Milne nevű nő állítása nyomán erősödött fel, aki azt mondta, hogy érezte férje Parkinson-kórjának szagát, jóval a hivatalos diagnózis felállítása előtt. Ez az anekdotikus tapasztalat ösztönözte a kutatókat, hogy mélyebben vizsgálják a test szagának diagnosztikai lehetőségeit.
A vizsgálatokhoz egy fejlett gázelemző technikát, a lézeralapú fotoakusztikus spektroszkópiát alkalmazták. Ennek során mintákat vettek az orrüreg elülső részéből, a köldökből és a fülkagylóból, mivel ezek a területek kevésbé vannak kitéve külső szennyeződéseknek, mint például a parfümök vagy szappanok illatanyagai.
A technika lényege, hogy amikor a minták elnyelik az infravörös lézerfényt, az elnyelt energia felmelegíti a környező gázt, ami kitágul. A különböző molekulák eltérő hullámhosszokon nyelik el erősebben az infravörös fényt, apró nyomáshullámokat, azaz hangot generálva, melyet egy rendkívül érzékeny detektor érzékel. Minél erősebb a hang egy adott hullámhosszon, annál erősebben nyeli el a minta a lézerfényt, felfedve az illékony szerves vegyületek spektrális ujjlenyomatát.
A kutatók ezen módszerrel feltárták a bonyolult vegyi anyagok elegyének spektrális ujjlenyomatát, majd összehasonlították az azonos betegségben szenvedő emberektől származó mintákat. Az eredmények szerint a legnagyobb különbségek az orr és a köldök mintái között mutatkoztak. Különösen a köldökminták mutattak erős, elkülönülő csoportszintű mintázatokat az egészséges résztvevők és az enyhe kognitív károsodásban szenvedők között.
Az illékony szerves vegyületek (VOC) a test számos útvonalon keresztül jutnak a külvilágba, beleértve az izzadságot, a leheletet, a vizeletet, a nyálat és a bőr olajait. Ezek a vegyületek a test kémiai "ujjlenyomatát" alkotják, és összetételük folyamatosan változik az életmód, a környezet és az egészségi állapot függvényében.
A test szaga, mint diagnosztikai eszköz, nem új keletű gondolat, de a modern technológia, mint a lézeralapú fotoakusztikus spektroszkópia, lehetővé teszi ezen vegyületek pontosabb és érzékenyebb elemzését. Ez a megközelítés ígéretes alternatívát kínálhat a hagyományos diagnosztikai módszerek mellett, különösen olyan esetekben, ahol a korai felismerés kulcsfontosságú.
A köldök, az orrüreg és a fülkagyló kiválasztása mintavételi helyként azért volt indokolt, mert ezek a területek kevésbé vannak kitéve a külső, mesterséges illatosítóknak, mint a parfümök vagy szappanok. Ezáltal a gyűjtött minták tisztább és megbízhatóbb képet adhatnak a szervezet belső kémiai folyamatairól.
A kutatás eredményei azt sugallják, hogy a test szaga, különösen a köldökből származó minták elemzése, jelentős potenciállal rendelkezik a betegségek korai stádiumban történő felismerésében. Ez különösen fontos olyan progresszív betegségek esetében, mint a Parkinson-kór vagy az enyhe kognitív károsodás, ahol a korai beavatkozás javíthatja a betegek életminőségét és lassíthatja a betegség előrehaladását.
Az illékony szerves vegyületek spektrális ujjlenyomatának azonosítása lehetővé teheti a tudósok számára, hogy specifikus "szagmintázatokat" kössenek bizonyos betegségekhez. Ez egy non-invazív, potenciálisan gyors és költséghatékony diagnosztikai módszer alapjait teremtheti meg, amely kiegészítheti vagy akár helyettesítheti is a jelenlegi, invazívabb eljárásokat.
A köldök mintákban talált erőteljes elkülönülő mintázatok kiemelik ezen testrész különleges diagnosztikai értékét. Ez a felfedezés új irányokat nyithat meg a biomarker-kutatásban, ahol a test természetes váladékai válnak a betegségek jelzőivé.
Bár az eddigi eredmények ígéretesek, fontos hangsúlyozni, hogy a kísérlet kis mintán, laboratóriumi körülmények között zajlott. Ezért még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, és további, nagyobb léptékű vizsgálatokra van szükség az eredmények megerősítéséhez.
A valós körülmények között a szappanok, parfümök, személyes higiéniai termékek és a környezeti szennyező anyagok mind zavarhatják a kémiai mintákat, ami megnehezítheti a pontos diagnózist. A következő lépésnek ezért a valós környezetben történő vizsgálatoknak kell lenniük, hogy felmérjék a módszer alkalmazhatóságát a mindennapi orvosi gyakorlatban.
Amennyiben a további kutatások is megerősítik a köldök szagának diagnosztikai értékét, nagy valószínűséggel egy új, forradalmi eszköz állhat rendelkezésre a betegségek felismerésére. Ez nemcsak a korai diagnózist segítheti, hanem hozzájárulhat a személyre szabottabb és hatékonyabb kezelési stratégiák kidolgozásához is a jövőben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása