A globális éghajlatváltozás elleni fellépés sürgetővé vált, miközben a korábbi nemzetközi egyezmények célkitűzései nem teljesültek. Törökországban, ahol az elmúlt években példátlan hőhullámokat mértek, idén novemberben rendezik meg az ENSZ soron következő éghajlatváltozási konferenciáját, a COP31-et. A török szervezők egy merőben új megközelítést kívánnak bevezetni a klímavédelem finanszírozására, amely túlmutatna a korábbi megállapodásokon.
Az elmúlt években Törökország is súlyos hőhullámokkal szembesült, tavaly júliusban például 50,5 Celsius-fokot mértek Silopinál, ami országos rekordot döntött. Egy friss kutatás szerint az ország 75 éve nem tapasztalt ilyen intenzitású hőséget. A 2023-as hőség hétszer, a 2025-ös tizenegyszer volt erősebb, mint az 1980 és 2009 közötti időszakban.
A 2015-ös párizsi éghajlatváltozási konferencián a tagállamok még egyhangúan megállapodtak a globális felmelegedés megállításában. Azonban Donald Trump amerikai elnök kilépése az egyezményből, valamint a szén-dioxid-kibocsátás globális emelkedése – melyhez az Európai Unió is hozzájárult – azt eredményezte, hogy a párizsi célkitűzések messze nem teljesültek. A 2025-ös adatok szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás 1,1 százalékkal emelkedett.
Murat Kurum, a török környezetért, városfejlesztésért és klímavédelemért felelős miniszter, aki a COP31-ért is felel, hangsúlyozta, hogy a korábbi konferenciák a probléma diagnózisát állították fel, most azonban cselekvésre van szükség. A klímaváltozás elleni küzdelemhez jelentős pénzügyi forrásokra van szükség: globálisan legalább 7,5–9 billió dollárra lenne szükség, miközben jelenleg csak körülbelül 1,9 billió dollár áramlik az ágazatba.
A török célkitűzés szerint a nemzeteknek 2035-ig évente 1,3 billió dollárt kellene mozgósítaniuk. Összehasonlításképpen, a SIPRI adatai szerint tavaly a világon 2,9 billió dollárt, a NATO-ban pedig 1,8 billió dollárt költöttek katonai kiadásokra. A miniszter felvetette, ha a NATO tagjai GDP-jük 5 százalékát védelemre fordítják, akkor a világnak legalább ennyit kellene költenie a globális felmelegedés elleni harcra.
Ez a hatalmas pénzügyi igény a legrosszabbkor érkezik, hiszen a globális gazdaság a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus után nehéz helyzetben van. A Világbank előrejelzései szerint az idei évre mindössze 2,5 százalékos globális GDP-növekedés várható, ami egy elhúzódó konfliktus esetén 1,3 százalékra lassulhat.
A COP31 egyik kulcskérdése, hogy ki fogja finanszírozni ezeket a hatalmas összegeket, amikor a gazdaság amúgy is nehézségekkel küzd. Murat Kurum szerint hiábavaló lenne kizárólag közpénzekből előteremteni ekkora összegeket. Szükség van egy olyan rendszerre, amely a pénzintézeteket és magánbefektetőket is bevonja a klímavédelem finanszírozásába, oly módon, hogy a befektetések alacsony kockázattal és gyors megtérüléssel járjanak.
A török miniszter kiemelte, hogy a finanszírozási problémán túl hiányoznak a konkrét, megvalósítható projektek is. Hiába vannak klímavédelmi megállapodások és pénzügyi források, ha nincsenek beruházások, amelyeket meg lehet valósítani. Különösen a fejlődő országokban nő a leggyorsabban a károsanyag-kibocsátás – például Bolíviában 16,42 százalékkal, Üzbegisztánban 12 százalékkal, Vietnámban 10,26 százalékkal 2024-es adatok szerint –, ahol nemcsak a pénz, hanem a projektek is hiányoznak.
Törökország igyekszik példát mutatni a klímavédelem terén. Húsz évvel ezelőtt szinte egyetlen napelem sem volt az országban, mára a teljes beépített kapacitás 59 százaléka megújuló forrásból származik. Alparslan Bayraktar energiaügyi miniszter szerint 2035-ig 80 milliárd dollárt kell befektetniük az elektromos ellátás fejlesztésébe, hosszú távú céljuk pedig, hogy 2053-ra teljesen karbonsemlegesek legyenek.
A közelgő COP31 célja tehát, hogy az elméleti vállalások helyett a gyakorlati cselekvésre fókuszáljon, összekapcsolja a magánbefektetőket a konkrét beruházásokkal, és a forrásokat oda irányítsa, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Hogy az Antalyában formálódó egyezmény valóban új mérföldkő lesz-e, vagy csupán egy újabb ígéret marad, valószínűleg csak egy évtized, és néhány újabb hőségrekord múlva derül ki.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása