A balástyai Motiváció Tanoda egyedülálló módon közelíti meg a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését, a hagyományos oktatási és szociális kompetenciák erősítése mellett a klímatudatos nevelésre is nagy hangsúlyt fektet. A Csongrád-Csanád vármegyei tanyavilágból érkező 6-19 éves diákok számára a tanoda nem csupán tanulási lehetőséget, hanem a klímaváltozás által kiváltott félelmek és szorongások feldolgozásának keretét is biztosítja. A program középpontjában a permakultúrás szemlélet és a gyakorlati környezeti nevelés áll, amely a gyerekek közvetlen tapasztalataira építve kínál megoldásokat a felmerülő problémákra.
A Motiváció Tanoda 2022 decemberében kapott önkormányzati ingatlant Balástyán, ahol zöld udvart alakítottak ki. A tanoda mentorai 2021 óta foglalkoznak klímatudatos neveléssel, miután felismerték a helyi gyerekek körében a klímaváltozás hatásaival kapcsolatos aggodalmakat. Kezdetben egy angol civil szervezet klímatantervét adaptálták, majd ebből fejlesztettek ki egy saját, a magyar viszonyokra szabott programot az általános és középiskolás korosztály számára. Jelenleg mintegy 65 gyermek vesz részt ebben az oktatásban a balástyai és szegedi tanodákban.
A tanterv hat fő témakör köré épül, melyek a klímaváltozás tudományos hátterétől a lehetséges jövőképekig terjednek, érintve a fogyasztás, termelés és klímaigazságosság kérdéseit is. A gyakorlati megvalósítás részeként a tanoda udvarán permakultúrás veteményeskertet és fűszerkertet hoztak létre a gyerekekkel, ahol a mélymulcsolásos technikát is alkalmazzák a víztakarékosság érdekében. A saját fejlesztésű módszertan és a többéves gyakorlati programok eredményeként idén márciusban két kiadvány is megjelent, melyek ingyenesen letölthetők, és pedagógusoknak nyújtanak konkrét óraterveket, játékos gyakorlatokat.
A klímatudatos nevelés bevezetését a Szeged környékén tapasztalható, egyre intenzívebb éghajlati változások indokolták. A tanyasi gyerekek már három éve beszámoltak arról, hogy otthon kifogyott a kútból a víz, és napról napra szembesülnek az Alföld kiszáradásával és kiégésével. A nyári hőségben az iskolákban és otthonaikban is szenvednek, és sokan közülük idén télen láttak először havat, ami rávilágít a szélsőséges időjárási jelenségekre.
Ezek a közvetlen tapasztalatok sok gyermekben a biztonságérzet elvesztéséhez, sőt klímaszorongáshoz vezettek. A tanoda mentorai felismerték, hogy kötelességük foglalkozni ezzel a jelenséggel, különösen, mivel a klímaváltozás hatásait gyakran azok érzik meg először, akik a legkevésbé felelősek érte, vagyis a hátrányos helyzetű csoportok. A klímaszorongás sokféleképpen megnyilvánulhat a gyerekeknél, a szomorúságtól a bénultságon át a teljes elutasításig, de a tanoda célja, hogy cselekvőképessé tegye őket.
A Motiváció Tanoda programja azért kiemelten fontos, mert nem csupán elméleti tudást ad át, hanem gyakorlati megoldásokat és érzelmi támogatást is nyújt. A permakultúrás kertészkedés révén a gyerekek megtanulják, hogyan termeszthetnek élelmiszert fenntartható módon, miközben a saját kezük munkája által egészségesebb ételeket is fogyasztanak. Ez a megközelítés hozzájárul a minőségi éhezés megelőzéséhez, és új, egészséges étkezési szokásokat alakíthat ki.
A foglalkozások során a gyerekek megoszthatják érzéseiket és félelmeiket, amelyeket a mentorok segítenek feldolgozni, enyhítve a klímaszorongás okozta feszültségeket. A program azt is megtanítja, hogy egyénileg is lehet tenni a klímaváltozás ellen, és sok egyén együtt már cselekvőképes tömeget alkothat. A tanoda módszertani kiadványai pedig lehetővé teszik, hogy a klímatudatos nevelés és a permakultúrás szemlélet szélesebb körben is elterjedhessen a közoktatásban és más szervezeteknél, így növelve a társadalmi hatást.
A Motiváció Tanoda példája azt mutatja, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem és az arra való felkészülés már a helyi közösségekben, a legfiatalabb generációk nevelésével kezdődik. A tanoda által kidolgozott és közzétett tanterv és módszertani útmutatók lehetőséget teremtenek más intézmények számára is, hogy adaptálják és alkalmazzák ezt a komplex megközelítést. Ezzel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jövő generációi ne csak passzív elszenvedői, hanem aktív alakítói legyenek a környezeti kihívásokra adott válaszoknak.
A permakultúrás kert, amely még mindig kísérleti fázisban van, folyamatosan fejlődik, és a gyerekekkel együtt figyelik, mi működik a leginkább a helyi adottságok között. Ez a folyamatos tanulás és alkalmazkodás a klímaváltozással való együttélés modelljét is megmutatja. A tanoda munkája reményt ad arra, hogy a klímaszorongás helyett a cselekvés és a fenntartható jövő építése kerüljön előtérbe, különösen a leginkább érintett közösségekben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása