Az elmúlt öt hónapban a hazai kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) körében csalódottság érzése uralkodott el, miközben a kormányzati intézkedések és a korábbi kampányígéretek megvalósulása kapcsán számos kérdés merült fel. A gazdaságpolitikai döntések, az üzemanyagárak alakulása és a vállalkozásokat érintő támogatások átalakítása jelentős hatással van a szektor működésére.
A minisztérium felülvizsgálta az év elején, az előző kormány által meghirdetett Kisfaludy-program részeként függőben lévő pályázatokat. Ennek eredményeként mintegy 800 mikro- és kisvállalkozás kapott összesen 8 milliárd forint kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást, főként vidéki éttermek, cukrászdák és családi vállalkozások számára. Szalai Piroska, a Fidesz gazdaságpolitikusa szerint azonban ez nem új keret, hanem csupán egy korábbi program átnevezése, mivel a költségvetés módosítása nem említ változást.
Ezzel párhuzamosan megszüntették a Széchenyi-kártya-program keretében elérhető, fix háromszázalékos likviditási hitelt, ami további terhet jelenthet a vállalkozásoknak. Az üzemanyagok védett árának kivezetése is súlyosan érinti a KKV-kat, különösen a dízelüzemű szállítóeszközöket és munkagépeket használó cégeket. A március 9. és június 26. közötti védett árhoz képest közel százforintos árnövekedés jelentős költségnövekedést okoz.
A kormány bejelentette a kötelező kamarai hozzájárulás eltörlését, ami évente ötezer forintos megtakarítást jelent mintegy 900 ezer vállalkozásnak. Magyar Péter miniszterelnök ezt jelentős segítségnek nevezte, azonban Sebestyén Géza egyetemi docens rámutatott, hogy ez havi szinten kevesebb mint 417 forint megtakarítást jelent, és nem befolyásolja érdemben a cégek költséghatékonyságát. Aggályok merültek fel a kamarai szolgáltatások esetleges romlásával kapcsolatban is, ami negatív gazdasági hatásokkal járhat.
A Tisza Párt kampányában számos ígéretet tett a KKV-k támogatására és a gazdaság élénkítésére. Ezek között szerepelt a külföldön élő magyar munkavállalók hazaköltözésének ösztönzése, célzott hazatérési programok indítása hiányszakmákban dolgozóknak, valamint adó- és járulékkedvezmények biztosítása a hazatérők foglalkoztatásához, különösen a KKV-knál. Emellett ígéretet tettek a kis- és közepes vállalkozások exportpiacra lépésének támogatására piackutatás és partnerkeresés révén, valódi exportösztönző és beruházási programok indítására, valamint a digitalizációs fejlesztések támogatására.
Szalai Piroska szerint ezekből az ígéretekből eddig semmi sem valósult meg, és még hírt sem hallottak róluk. Sebestyén Géza is megerősítette, hogy a hiányszakmákban hazatérőket célzó adó- és járulékkedvezményekről szeptember 21-ig nem talált információt. Az előző kormány által kifejezetten a KKV-k támogatására létrehozott Demján Sándor-program a választások után leállt, majd augusztus végén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Nagy Elek bejelentette annak újraindulását. Szalai Piroska reményét fejezte ki, hogy ez a program megmarad a KKV-knak.
A forrás szerint leállítottak vagy el sem indítottak olyan beruházásokat, amelyekben nagyrészt magyar cégek dolgoztak volna. Emellett gyárbezárások kezdődtek, és a kormány nem foglalkozott az ebből fakadó problémákkal. Számos külföldi beruházó, akik korábban Magyarországra tervezték fejlesztéseiket, már nem hazánkban gondolkodik.
Az üzemanyagárak emelkedése és a dízeltámogatás hiánya a cégek számára jelentős többletterhet jelent. A szeptember elején bevezetett dízeltámogatás, amely 20 ezer forintot biztosít legfeljebb 110 kilowatt teljesítményű, dízelüzemű személygépkocsit üzemeltetőknek, nem illeti meg a vállalkozásokat. Sebestyén Géza szerint ez a támogatás elmaradása havi ötezer forintos kiesést jelenthet, ami az emelkedő üzemanyagárakkal együtt hozzájárul az inflációhoz, a kamatemeléshez és a vásárlóerő csökkenéséhez, ami végső soron a kereslet visszaesését eredményezheti.
Az uniós források felhasználása is aggályokat vet fel a magyar KKV-k szempontjából. A kormány mintegy hétszázmilliárd forintot tervez fordítani HÉV- és vasúti járműbeszerzésekre, valamint további több száz milliárdot az energiarendszer fejlesztésére, beleértve új szélerőműveket. Sebestyén Géza szerint ezek olyan beruházások, ahol a nagy értékű főberendezések piacát nem magyar KKV-k uralják, és még beszállítóként sem lát komoly lehetőségeket a hazai cégek számára, ami a külföldi multinacionális vállalatok térnyerésének kockázatát hordozza.
A szakértők szerint a kormány eddigi teljesítménye a KKV-k támogatásában nem kiemelkedő. Szalai Piroska úgy véli, a kormány nem jeleskedett a KKV-k segítésében, és sok korábbi támogatást megszüntetett. Sebestyén Géza szerint kevés idő telt el, és az új kormány nem tett túl sokat, de a Demján Sándor-tőkeprogram folytatása szerencsésnek mondható.
A Gazdasági és Energetikai Minisztériumot megkereste a lap a kampányban tett ígéretek teljesítésével és a KKV-k jövőjével kapcsolatban, azonban lapzártáig nem érkezett válasz. Ez a válasz hiánya tovább növelheti a bizonytalanságot a vállalkozások körében.
A KKV-szektor helyzete, a gazdaságpolitikai döntések és az ígéretek megvalósulása kulcsfontosságú a magyar gazdaság stabilitása és növekedése szempontjából. A jövőbeli intézkedések és azok hatásai alapvetően befolyásolják majd a hazai vállalkozások versenyképességét és működési feltételeit.