Az elmúlt hetekben országszerte egyre több panasz érkezik a királydinnye (Tribulus terrestris) elszaporodása miatt. A sárga virágú, de alattomos tüskékkel rendelkező növény különösen a kerékpárosok körében vált rettegetté, hiszen könnyedén kiszúrja a gumiabroncsokat. A jelenség olyan méreteket öltött, hogy már civil kezdeményezések is indultak a terjedés feltérképezésére és a védekezés megszervezésére.
A közösségi média tele van felháborodott bejegyzésekkel, melyekben biciklisek számolnak be a királydinnye okozta defektekről, gyakran több szúrásról egy időben. A növény térfoglalása az utóbbi időben vált igazán látványossá, számos településen szerveznek közös irtóakciókat a lakosok. A Debreceni Egyetem Növénytani Tanszéke is kutatást indított a királydinnye hazai elterjedésének, a problémák és a védekezés lehetőségeinek felmérésére.
A királydinnye egyéves, lágyszárú növény, amely május-júniusban csírázik, és szeptember végéig él, magként telel át. Tüskés termései, melyek 4-5 résztermésre bomlanak, mindig úgy helyezkednek el a talajon, hogy egy tüske felfelé áll, így garantáltan fájdalmas élményt okozva embereknek, állatoknak és járműveknek egyaránt. A növény népi elnevezései, mint a sulyomszurdancs vagy banyafog, jól tükrözik kellemetlen tulajdonságait.
Csecserits Anikó, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a királydinnye nem új jövevény a Kárpát-medencében, valószínűleg több száz, akár több ezer éve is jelen van. Már az 1525-ös feljegyzésekben és az első hazai határozókönyvekben is szerepelt, és Petőfi Sándor "Az Alföld" című versében is utalást találunk rá, jelezve, hogy az alföldi homokos talajok kedvelték. Szlovákiában azonban az 1990-es években még ritka fajnak számított, és jelenleg is védelem alatt áll, eszmei értéke 200 euró.
Az ökológusok a királydinnyét a ruderális növények közé sorolják, ami azt jelenti, hogy zavarástűrő fajként a bolygatott területeken terjed hatékonyan. Megjelenik például erősen legeltetett vidékeken, vasútvonalak mentén, vagy olyan helyeken, ahol a talaj felnyílik és hiányzik az évelő növények alkotta zárt vegetáció. A növény eredendően a Duna-Tisza közén volt elterjedt, ahol az alföldi homokos talajokat foglalta el.
A királydinnye robbanásszerű terjedése nem egy idegenhonos inváziós faj megjelenésének tudható be, hanem elsősorban a rendkívül száraz és meleg időjárásnak. A növény kiválóan alkalmazkodott a forró klímához, jobban bírja a hőséget, mint sok más faj. A C4-es típusú fotoszintézisnek köszönhetően hatékonyabban köti meg a szén-dioxidot száraz, forró környezetben, optimális működése magasabb hőmérsékleten van.
A 2022-es aszály már megmutatta, hogy a szárazság és a bolygatás együttesen milyen kedvező feltételeket teremt a királydinnye számára. Az épített környezet, mint az útszélek, útpadkák, járdarepedések, parkolók és vasútállomások is ideális élőhelyet biztosítanak számára, ahol a talaj gyakran száraz és gyenge minőségű. A kutatók megfigyelték, hogy a vasútvonalak mentén különösen hatékonyan terjed, feltételezve, hogy a vonatszerelvények alkatrészeibe akadva jutnak messzebbre a kiszáradt toktermések.
A királydinnye elleni védekezés akkor a leghatékonyabb, ha a növényt még a termésképzés előtt kihúzzák a földből. A fűkasza használata nem javasolt, mivel a laposan elterülő növényt nehéz nyírni, és a feldarabolódásával a magok szétszóródnak, segítve a további terjedést. Molnár V. Attila botanikus szerint az egyszeri beavatkozás kevés, mivel a kelés elhúzódhat, ezért a korai eltávolítás, a már meglévő tüskés termések összegyűjtése és a gépek tisztítása kulcsfontosságú.
A tartós eredmények eléréséhez az élőhely állapotára is figyelni kell. A csupasz, rendszeresen bolygatott foltok csökkentése és a megfelelő növényborítás fenntartása mérsékelheti a királydinnye megtelepedésének esélyét. Fontos tudni, hogy ha az évelőfüvek be tudnak nőni egy területre, a királydinnye nem lesz képes nagy számban megjelenni. Bár itthon sokan átkozzák, a növényt egyes térségekben gyógynövényként termesztik, libidó- és teljesítményfokozóként használva, ám hatásossága nem kellően bizonyított, és otthoni kinyerése nem javasolt.
A Magyar Kerékpáros Klub szegedi szervezete hasznos tanácsokkal segíti a kerékpárosokat a királydinnye okozta problémák elkerülésében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása