Holch Gábor interkulturális és vezetési tanácsadó, aki húsz éven át élt Kínában (2002-től 2022-ig), a Buksó podcast legújabb adásában osztotta meg mélyreható tapasztalatait a kínai kultúra működéséről. A szakértő, aki folyékonyan beszél mandarinul és tolmácsként, egyetemi oktatóként, újságíróként, valamint coachként is dolgozott, rávilágított az ország egyedi dinamikájára és a nyugati világban élő számos tévhitre. Kiemelte, hogy a kínaiak rendkívül agilisek és kiválóan improvizálnak, ami a folyamatos változásokkal teli történelmükből ered, és ezt a képességüket ők maguk már észre sem veszik.
Holch Gábor szerint a kínai történelem során az állandó változás volt az egyetlen konstans, ami rendkívül agilissá és gyors reakcióképességűvé tette az embereket. Ezt a képességüket ma már természetesnek veszik, és jobban tudnak improvizálni, mint a nyugati kultúrák képviselői. A tanácsadó eloszlatott több általános tévhitet is, például azt, hogy Kínában a kommunista politikai rendszer már a múlté lenne, vagy hogy a lakosság nagy része gazdag. Hangsúlyozta, hogy a hozzánk érkező, pénzesebb kínaiak alapján téves képet alkotunk az ország átlagos anyagi helyzetéről, és ez a kép nem tükrözi a másfél milliárdos népesség valóságát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy gyakran összemossuk a keleti nemzeteket egymással, és sok Kínáról szóló elképzelés valójában Japánnal kapcsolatos ismeretekből származik, melyeket tévesen vetítenek át a kínaiakra.
Kína információs elszigeteltsége Holch Gábor szerint tudatos politikai döntés, nem pedig a történelem véletlen egybeesése. Amit mi világhálónak nevezünk, annak mintegy 60 százaléka nem elérhető a Kínai Népköztársaságban, és ez a korlátozás a 2008-as pekingi olimpia óta folyamatosan szigorodik. Akkor még szabadon lehetett használni olyan platformokat, mint a Facebook, a Twitter vagy a Google, de azóta a hozzáférés fokozatosan szűkült. A tanácsadó két évtizedes kínai tartózkodása alatt legalább két jelentős politikai nyitási és zárási időszakot is megélt, ami rávilágít a helyzet komplexitására. A fiatalabb generációk egy számukra elzárt digitális térben élnek, ahol az információk belső alkalmazásokon, például a WeChaten vagy a TikTok kínai változatán, a Douyinen keresztül áramlanak. Ez a „visszhangkamra” egy nagyon intenzív, élénk virtuális életet biztosít, de kizárólag Kínán belülre korlátozódik. Bár sokakban van érdeklődés a Kínán túli világ iránt, és a legsikeresebb influenszerek közül sokan VPN-nel jutnak fel a nemzetközi netre, hogy tartalmakat töltsenek le és osszanak meg a kínai hálózaton, az elkerülő szoftvereket használók aránya alacsony. A kimutatások szerint a kínai lakosság mindössze 5 százaléka használ VPN-t, és még a városi fiatalok körében is egyharmad alatt van ez a szám, tehát nem a többség él ezzel a lehetőséggel.
Az interkulturális üzleti kapcsolatokban kulcsfontosságú az állam és a magánszektor közötti határvonalak megértése a kínai üzleti életben. Bár sok kínai üzletember szerint cégük ugyanúgy működik, mint a legtöbb magáncég a világon, nem szabad meglepődni, ha egy ilyen vállalkozásnak pártaktívája van, vagyis a kommunista párt bizonyos szempontból részt vesz a cég tevékenységében. Holch Gábor szerint, ha ötéves tervekről beszélnek, bemutatják a cég párttitkárát, vagy elmagyarázzák a tizenkét hivatalos alapérték megjelenését a stratégiájukban, akkor egyértelmű, hogy a magán üzletet állami és pártideológiával oltják be. Az állam ebben a rendszerben elsősorban szabályozó feladatot tölt be, nem pedig az értékteremtés motorja az üzlet, a gyártás vagy az innováció területén. Magyar-kínai tárgyalások során a magyar félnek el kell fogadnia, hogy a bizalmi szint gyakorlatilag nulláról indul, ellentétben a magyarországi gyakorlattal, ahol a szakmai hírnév vagy a szimpátia már kezdeti előnyt biztosíthat. Az ázsiai nemzetek általában magas kontextusú kultúrákba tartoznak, ahol az emberek sokkal jobban odafigyelnek a kontextus jelentésére, és szándékaik nagyobb részét a kontextus, a hanghordozás, a testbeszéd vagy kódolt üzenetek segítségével kommunikálják. Például, ha azt akarják, hogy csinálj valamit, gyakran feltesznek egy kérdést, mintsem közvetlen utasítást adnának. Az alacsony kontextusú kultúrákban, mint a magyar, a szó szerinti üzenet dominál, ami könnyen félreértésekhez és kellemetlen helyzetekhez vezethet, ha nem ismerjük ezeket a különbségeket.
A kulturális különbségek mellett Holch Gábor kiemelte az emberi hasonlóságokat is, hangsúlyozva, hogy a biológiai alapok, a félelmek, a testbeszéd, a remények és a családi viszonyok magja nagyon kevéssé kultúrafüggő, és ezekben a területekben megegyezünk egymással. Hozzátette, hogy Kína az elmúlt száz évben folyamatosan nyugatosodott, ami szintén hozzájárult a közös pontok kialakulásához. A sikeres interkulturális interakciókhoz és üzleti kapcsolódásokhoz elengedhetetlen a kínai kommunikációs kódok, az üzleti környezet és a társadalmi dinamikák alapos megértése. A szakmában használt kultúratérképek segíthetnek felmérni a nemzetek közötti távolságot és az ebből adódó esetleges kultúrsokk mértékét, felkészítve a feleket a hatékony és kölcsönösen előnyös együttműködésre.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása