Az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatokban jelentős fordulatot hozhat az a friss megállapodás, amelynek értelmében a kínai hibrid autók uniós importját felére csökkentik. Ez a lépés, bár ideiglenes enyhülést hozhat az európai autógyártóknak, egyúttal kiemeli a Kínán kívüli gyártókapacitások, így például a szegedi BYD-gyár stratégiai fontosságát. A döntés célja egy szélesebb körű kereskedelmi háború elkerülése, amely mindkét fél számára súlyos következményekkel járna.
A megállapodás hátterében az Európai Unió és Kína közötti egyre növekvő kereskedelmi egyensúlyhiány áll. Az uniós országok összesítve naponta már egymilliárd eurós kereskedelmi hiányt halmoznak fel Kínával szemben, ami azt jelenti, hogy az Európába irányuló kínai import értéke jelentősen meghaladja az uniós export Kínába irányuló volumenét. Ez a fenntarthatatlan állapot hosszú távon komoly kihívásokat jelent az európai gazdaság számára, különösen az ipari szektorokban, mint az autógyártás.
A konkrét számokat tekintve, a megállapodás értelmében decembertől kezdődően évente legfeljebb 350 ezer Kínában gyártott hibrid autót lehet majd behozni az Európai Unió területére. Ez a kvóta nem egy statikus érték, hanem a következő négy évben évente 6 százalékkal fog növekedni. Ez a fokozatos emelkedés lehetőséget ad az európai piacnak az alkalmazkodásra, miközben Kína számára is fenntart bizonyos exportlehetőségeket.
A felek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által meghatározott szabályokhoz tartják magukat a kvóták bevezetése során. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió minden importőr országra kvótát szab majd ki, azonban ezek közül egyik sem lehet nagyobb, mint a Kínára vonatkozó korlátozás. Fontos részlet, hogy a kínai hibrid autókra vonatkozó 350 ezres kvótába nem számítanak bele azok a hibrid járművek, amelyeket kínai gyártók ugyan, de nem Kínában állítanak elő. Az ilyen autókra az adott gyártó országra vonatkozó kvóták érvényesek, ami például a szegedi BYD-gyár esetében is releváns lehet, hiszen az ott gyártott autók nem esnének a kínai kvóta hatálya alá.
A megállapodás nem csupán a hibrid autók importjára terjed ki, hanem szélesebb körű gazdasági együttműködési elemeket is tartalmaz. Ennek részeként Kína január 1-jétől 4 milliárd euróval csökkenti bizonyos uniós árukra kivetett vámokat. Ezen felül Kína megvizsgálja annak lehetőségét, hogy több szektorra kiterjeszti-e a ritkaföldfémek európai exportjára vonatkozó engedélyek kiadását. Ez utóbbi különösen fontos az európai ipar számára, mivel a ritkaföldfémek számos modern technológia, így például az elektromos járművek akkumulátorainak és más high-tech termékek gyártásának elengedhetetlen alapanyagai.
Összességében ez a megállapodás egy első lépés lehet egy mindkét fél számára fájdalmas kereskedelmi háború elkerülése felé. Kína számára ez az engedmény gazdaságilag megéri, hiszen elkerülhetővé válnak a súlyosabb uniós intézkedések. Az európai autóipar számára pedig rövid távon némi fellélegzést hozhat a kínai import korlátozása. Azonban a kereskedelmi egyensúly alapvető problémája, azaz az uniós import és export közötti hatalmas különbség, ezzel a megállapodással még messze nem oldódik meg. A hosszú távú megoldásokhoz további tárgyalásokra és strukturális változásokra lesz szükség a két gazdasági nagyhatalom között.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása