A közelmúltban komoly biztonsági aggályok merültek fel Norvégiában, miután kiderült, hogy egy hadgyakorlaton részt vevő norvég katonák mozgását és tevékenységét kínai gyártmányú bérautók rögzítették. Az eset rávilágít a modern technológia és a nemzetbiztonság közötti összetett kapcsolatra, különösen, ha külföldi tulajdonú eszközökről van szó.
A ScandAsia című lap beszámolója szerint a norvég hadsereg egyik egysége a szeptemberben megrendezett hadgyakorlat során a Hertztől bérelt járműveket használt. Ezek az autók, amelyeket a kínai Deepal gyártott – a kínai állami tulajdonban lévő Changan Automobile egyik márkája –, olyan videófelvételeket készítettek, amelyek részletesen dokumentálták a katonák mozgását. A felvételeken látható volt, ahogy a katonák be- és kiszállnak a járművekből, ahogy a különböző helyszínek között közlekednek, sőt, még a katonai létesítmények kapuinál beírt biztonsági kódok is rögzítésre kerültek. Ez az információ rendkívül érzékenynek számít, mivel potenciálisan hozzáférést biztosíthatna a katonai műveletek részleteihez és a létesítmények védelmi rendszereihez.
Az eset súlyosságát növeli, hogy a Deepal márka mögött a kínai állam tulajdonában lévő Changan Automobile áll. Bár a hadgyakorlatot követően a szóban forgó videókat törölték a járművekből, továbbra is tisztázatlan, hogy készültek-e róluk másolatok, és ha igen, hol tárolják azokat. Ez a bizonytalanság további aggodalmakra ad okot a gyűjtött adatok esetleges visszaélésével kapcsolatban.
Az incidens kapcsán felmerült a norvégiai Hertz és a kínai érdekeltségek közötti kapcsolat is. A norvégiai Hertz a Volvo Cars-on keresztül kapcsolódik a Geelyhez, egy kínai vállalathoz, amely 2010-ben vásárolta meg a svéd Volvo márkát. A Volvo a maga részéről határozottan visszautasította azokat a felvetéseket, miszerint a kínai tulajdonlás önmagában biztonsági kockázatot jelentene. Azonban az ilyen jellegű esetek, mint a mostani, folyamatosan táplálják a bizalmatlanságot és a biztonsági aggályokat a nyugati országokban, különösen a kritikus infrastruktúrák és a védelmi szektor területén.
Fontos megjegyezni, hogy Norvégiában nem ez az első alkalom, hogy kínai gyártmányú járművekkel szemben biztonsági aggályok merülnek fel. Tavaly például Oslo tömegközlekedési vállalata egy biztonsági teszt során fedezte fel, hogy az általuk használt kínai gyártású elektromos buszokat a gyártó képes lenne távolról megállítani. Ennek oka az volt, hogy a gyártó hozzáféréssel rendelkezett a járművek létfontosságú rendszereihez, ami komoly sebezhetőséget jelent a tömegközlekedés biztonsága szempontjából. Egy ilyen távoli leállítási képesség nemcsak a szolgáltatás folytonosságát veszélyezteti, hanem potenciálisan biztonsági kockázatot is jelenthet vészhelyzetek esetén.
Az oslói buszokkal kapcsolatos felfedezés nem maradt visszhang nélkül a régióban. Dánia is vizsgálatot indított az ügyben, mivel az országban szintén használják a Yutong gyártmányú elektromos buszokat. Ez a lépés jelzi, hogy a kínai gyártmányú járművekkel kapcsolatos biztonsági aggodalmak nem korlátozódnak egyedül Norvégiára, hanem szélesebb körű regionális és nemzetközi problémát jelentenek.
Összességében az esetek sorozata rávilágít arra, hogy a modern járművekben található fejlett technológia, beleértve a beépített kamerákat és adatgyűjtő rendszereket, milyen potenciális biztonsági kockázatokat hordozhat, különösen, ha a gyártó cégek állami tulajdonban vannak, vagy szoros kapcsolatban állnak külföldi kormányokkal. A nemzetbiztonsági szempontok egyre inkább előtérbe kerülnek a technológiai beszerzések során, és az országoknak fokozottan figyelniük kell a lehetséges sebezhetőségekre, hogy megvédjék kritikus infrastruktúrájukat és védelmi képességeiket.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása