A Magyar Államkincstár (MÁK) informatikai hálózatát augusztus elején ért kibertámadás komoly aggodalmakat vetett fel az állampolgári adatok biztonságával kapcsolatban. A sajtóban megjelent hírek szerint a támadók akár nyugdíj- és családtámogatási adatbázisokhoz is hozzáférhettek. A MÁK hivatalos tájékoztatása szerint azonban az incidens nem érintette az ügyfél- és állampolgári adatokat, és adatvesztés sem történt.
A kibertámadás a MÁK Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési szakterületét, azaz a Nemzeti Kifizető Ügynökség (NKÜ) informatikai hálózatát célozta. A kincstár közlése alapján a támadó ezen a területen szerzett jogosultságot, de más rendszerekbe nem tudott sikeresen behatolni. Az incidens kivizsgálására a MÁK feljelentést tett a rendőrségen, és több szervezet kiberbiztonsági szakértői közösen dolgoznak az ügy teljes körű feltárásán.
A kincstár hangsúlyozta, hogy valamennyi szolgáltatási területén biztosított az üzemszerű működés, beleértve az NKÜ kérelmeinek befogadását, az ügyintézést és a kifizetéseket is. A támadásért felelősséget vállaló ByteToBreach nevű hekker a Telexnek elismerte tettét, állítása szerint kizárólag dokumentált sérülékenységeket használt. Ezeket kombinálva jutott magasabb jogosultságokhoz a hálózaton belül.
A hekker említést tett egy zsarolóvírus-támadásról, amely a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, valamint egy nyugdíjakkal foglalkozó hivatal rendszerét érte, és rengeteg adatot titkosított. Bár a hálózat kompromittálódásának mértékére nem tért ki részletesen, utalt arra, hogy más rendszerekhez is hozzáférhetett. Ezt közzétett képernyőképek is alátámaszthatják.
Az államkincstár eredetileg orosz szerverekről származó támadásról számolt be, azonban a ByteToBreach nevű hekker tagadta, hogy tudomása lenne erről az információról. A MÁK nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mire alapozta az orosz eredetre vonatkozó állítását.
Kiberbiztonsági szakértők szerint a támadás kiindulópontja egy publikusan elérhető szerver volt, amelyen egy régi, Java programokhoz használt alkalmazásszerver, az Oracle WebLogic futott. A támadók dolgát tovább könnyítette, hogy az államkincstári dolgozók jelszavai között több gyenge, újrahasznosított azonosító is szerepelt, mint például „Jelszó123”, „Államkincstár69” vagy „Password-1”.
A MÁK korábbi közleménye szerint az érintett szervereket az észlelés után azonnal leválasztották a hálózatról, és megtették a szükséges lépéseket a további károk elkerülésére. A kincstár megerősítette, hogy adatvesztés nem történt, csupán belső felhasználók számítógépén tárolt állományok váltak titkosítottá.
Az eset rávilágít az állami intézmények informatikai rendszereinek sebezhetőségére és az adatbiztonság kiemelkedő fontosságára. A Magyar Államkincstár olyan érzékeny adatokat kezel, mint a nyugdíjak, családtámogatások és mezőgazdasági kifizetések, amelyek biztonsága alapvető a polgárok bizalma szempontjából.
Bár a MÁK szerint állampolgári adatok nem kerültek veszélybe, a belső fájlok titkosítása és a gyenge jelszavak használata komoly biztonsági hiányosságokra utal. A hekker állításai és a szakértői vélemények közötti eltérések, valamint a MÁK válaszainak hiánya az orosz eredetre vonatkozóan, tovább növelhetik a bizonytalanságot.
Az incidens aláhúzza a proaktív kiberbiztonsági védelem, a rendszerek folyamatos frissítésének és a munkavállalók tudatosságának elengedhetetlen szerepét a digitális fenyegetések korában.
A kibertámadás teljes körű kivizsgálása még folyamatban van, amelynek célja az incidens pontos körülményeinek és teljes kiterjedésének feltárása. Az eredmények várhatóan hozzájárulnak a jövőbeni hasonló támadások megelőzéséhez és az állami informatikai rendszerek ellenálló képességének növeléséhez.
Az ügy rávilágít a transzparencia és a hiteles kommunikáció szükségességére is az ilyen jellegű események kezelése során. A Magyar Államkincstár továbbra is biztosítja a folyamatos szolgáltatásokat, miközben a kiberbiztonsági szakértők azon dolgoznak, hogy a rendszer sebezhetőségeit teljesen felszámolják és megerősítsék a védelmet a jövőbeli fenyegetésekkel szemben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása