Izrael déli részén, Kirjat Gat térségében egy építkezésen mintegy kétezer éves, érintetlen állapotú zsidó rituális fürdőt, mikvét fedeztek fel. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) jelentése szerint a huszonöt tonnás lelet egy eddig ismeretlen ókori településhez tartozott, ami jelentős régészeti felfedezésnek számít. A fürdőt különleges módszerrel, egy darabban emelték ki a földből, hogy megőrizzék épségét, és a jövőben egy parkban állítsák ki.
A mikvét a Kirjat Gat új, Kármé Gat nevű lakónegyedének építkezése előtt végzett leletmentő ásatások során tárták fel, a modern fejlesztések ellenére is megőrizve az ókori örökséget. A rendkívül széles, közel négyméteres kőépítmény kiemelése összetett mérnöki feladatot jelentett, amely precíz tervezést és kivitelezést igényelt. Először alaposan körülásták a fürdőt, hogy minden oldalról hozzáférhetővé váljon, majd aláfúrtak, és acélgerendákat helyeztek alá, hogy leválasszák a talajról.
Ezt követően egy hatalmas daruval, gondosan kidolgozott tervek alapján emelték ki a kőből épült medencét. A falakat borító ókori vakolat különösen érzékeny volt az emelés és a szállítás közbeni rezgésekre, ezért restaurátorok gézzel és ragasztóanyagokkal fedték be, valamint habbal erősítették meg az egész szerkezetet a károsodás elkerülése érdekében. A mikvét ideiglenesen a mintegy húsz percnyi távolságra fekvő Bét Guvrinben lévő raktárba szállították.
A szállítás idejére a hatóságok lezárták az utakat a forgalom elől, és kísérőjárművek haladtak a hatalmas teherautó előtt és mögött, biztosítva a biztonságos áthelyezést. A tervek szerint az építkezések befejezése után a mikve visszakerül Kármé Gatba, ahol egy parkban állítják majd ki a nagyközönség számára, mint a régió történelmének élő tanúját.
Az a korábban ismeretlen zsidó település, ahol a mikve állt, a jelek szerint az i. sz. II. században, a Bar Kohba-felkelés idején néptelenedett el, ami a római uralom elleni zsidó felkelés időszakára esik. Mintegy ötszáz évvel később, a bizánci korban ismét benépesítették a területet, feltehetően már más lakók által, ami a régió demográfiai változásaira utal. Az ásatás vezetői kiemelték, hogy ez az első és eddig egyetlen ismert zsidó település a Júdeai-alföld és a Negev északi része közötti átmeneti vidéken.
Bár a Júdeai-alföldön számos római kori zsidó település ismert, ezen a specifikus átmeneti területen eddig nem tudtak hasonló leletről, ami különleges jelentőséget kölcsönöz a felfedezésnek. A mikve mellett a leletmentő ásatáson kőből készült edényeket is feltártak, amelyeket a zsidók széles körben használtak ebben az időben. Ezek az edények azért voltak népszerűek, mert a zsidó vallási törvények szerint könnyű volt megőrizni kóserségüket, azaz rituális tisztaságukat, mivel nem voltak kitéve rituális tisztátalanságnak.
Ez a felfedezés rendkívül fontos a régió történelmének és az ókori zsidó jelenlétnek a megértése szempontjából, különösen egy eddig feltáratlan területen. Az érintetlen állapotban megmaradt mikve ritka betekintést nyújt a korabeli zsidó közösségek vallási gyakorlataiba és mindennapi életébe, bemutatva a rituális tisztaság központi szerepét. Az, hogy egy eddig ismeretlen településen bukkantak rá, különösen értékes információkat szolgáltat a zsidó lakosság eloszlásáról és mozgásáról a római és bizánci korban, kiegészítve a meglévő történelmi adatokat.
A lelet rávilágít a Bar Kohba-felkelés hatásaira a helyi közösségekre, valamint a későbbi bizánci kori újranépesedés dinamikájára és a kultúrák váltakozására. A kőedények felfedezése tovább erősíti a helyszín zsidó jellegét, és segít megérteni a kóserség fontosságát az akkori társadalomban, mint a vallási élet alapvető elemét.
A mikve megőrzése és kiállítása Kirjat Gatban nem csupán egy régészeti lelet bemutatását jelenti, hanem a helyi közösség számára is lehetőséget teremt a történelmi örökség megismerésére és a múltjukkal való kapcsolódásra. A lelet további kutatása várhatóan mélyebb ismereteket hoz majd a település lakóinak életéről, társadalmi szerkezetéről és a régió demográfiai, kulturális változásairól az évszázadok során. Az IAA szakemberei remélik, hogy a mikve és a hozzá tartozó település tanulmányozása újabb adatokkal szolgál majd a Júdeai-alföld és a Negev közötti átmeneti zóna ókori történetéről, kitöltve a korábbi hiányosságokat.
Ez a felfedezés hozzájárul Izrael régészeti térképének pontosításához és az ókori zsidó kultúra gazdagabb megértéséhez, bemutatva annak komplexitását és ellenálló képességét.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása