A késő nyári, kora őszi pollenszezon idén meglepően későn, gyakorlatilag a meteorológiai nyár legvégén vette kezdetét Magyarországon. Bár a száraz és forró időjárás hátráltatta a parlagfű fejlődését, a tünetek mostanra egyre több embernél jelentkeznek. Ez a helyzet közel másfél millió magyar polgárt érint, akik a késedelmes indulás ellenére is szembesülnek az erős allergiás reakciókkal.
Az elmúlt napokban számos allergiás tapasztalta az orrfolyást, tüsszentést és szemviszketést, jelezve a pollenszezon kezdetét. Az Időkép pollentérképe szerint a délkeleti országrész kivételével az ország nagy részén magas, sokfelé pedig nagyon magas a parlagfű pollenkoncentrációja. Az előrejelzések szerint a koncentráció a napokban éri el a legerősebb tüneteket okozó szintet.
A parlagfű mellett más allergén növények pollenjei is jelen vannak a levegőben. A csalánfélék koncentrációja közepes, míg a kenderféléké és a libatopféléké alacsony-közepes tartományban mozog. Alacsony szinten kimutatható a pázsitfű, az útifű, a lórom, az üröm, valamint már a rézgyom és a szerbtövis pollenje is. A kültéri allergén gombák közül az Alternaria spóraszáma is elérheti a nagyon magas szintet, tovább súlyosbítva az allergiások helyzetét.
A parlagfűszezon általában augusztus elején vagy közepén szokott kezdődni, ám az idei brutális aszályhelyzet jelentősen befolyásolta a növény fejlődését. Cséki Gergő, az Időkép meteorológusa szerint az aszályos időszak nem kedvezett a parlagfűmagok csírázásának, és a kikelt növények is kisebbek lettek az átlagosnál. Inkább a leveleik és a száruk fejlődött, mint a virágaik, ami a pollenszezon késői indulását eredményezte.
A meteorológus hozzátette, hogy a szezon várhatóan rövidebb lesz a szokásos hatvan napnál, és a pollencsúcs is kisebb mértékű lesz az előző évekhez képest. Az országos eső, amely serkentené a növények fejlődését, nem várható a közeljövőben, csupán helyi záporok és zivatarok kísérhetik a hidegfrontokat. Egy hétfőről keddre virradó éjjel érkező front csak az ország 20-30 százalékán hozhat csapadékot, és egy szombat délutáni front is inkább csak szelet ígér. A jövő hét második felében érkező újabb front körüli bizonytalanságok még nagyok.
Az egyre gyakoribb nyári szárazság, mint amilyen az idei is volt, hosszú távú hatással lehet a környezetre és az emberi egészségre. Cséki Gergő felhívta a figyelmet arra, hogy a száraz nyarak sorozata nem példa nélküli; az 1913-18 közötti, valamint a harmincas és nyolcvanas években is előfordult hat egymást követő aszályos nyár. Azonban az egyre szélsőségesebb, 40 fok feletti hőmérsékleti maximumok már szokatlan jelenségnek számítanak.
Az éghajlatváltozás szélesebb körű következményei is aggodalomra adnak okot. Egy korábbi, a Másfélfok által publikált cikk szerint Európa-szerte megduplázódhat, akár 77 millióra is nőhet a pollenallergiások száma az éghajlatváltozás miatt. Emellett a pollenszezon is kitolódhat, és a légköri szén-dioxid koncentráció növekedése is hozzájárulhat a pollenszám emelkedéséhez.
A jövőre nézve további időjárási jelenségek is befolyásolhatják a globális klímát és ezzel együtt a pollenhelyzetet. Egy erősebb El Niño év közeleg, amely 2027-ben a Csendes-óceán térségében kialakulva melegebb, csapadékosabb időjárást okozhat. Ez a jelenség az egész bolygó időjárására hatással van, így Magyarországot is érintheti.
A jelenlegi, későn induló, de intenzív pollenszezon rávilágít az éghajlatváltozás és az allergiás megbetegedések közötti összefüggésekre. Bár az aszály miatt a szezon rövidebb és a csúcs kisebb lehet, a magas koncentrációk továbbra is komoly kihívást jelentenek az érintettek számára, és hosszú távon további változásokra kell számítani a pollenhelyzetben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása