A délkelet-szibériai Irkutszk térsége került a nemzetközi sajtó és egészségügyi szervezetek figyelmének középpontjába, miután egy helyi kutatóintézet fiatal munkatársának váratlan halála komoly aggodalmakat keltett. Bár az orosz szövetségi hatóságok igyekeznek eloszlatni a járványveszélyről szóló feltételezéseket, a hivatalos kommunikáció kezdeti zavarai és a helyi kórházakban bevezetett szigorú óvintézkedések találgatásokra adtak okot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei szerint a rendelkezésre álló adatok még nem elegendőek a kockázatok megnyugtató felméréséhez, ezért a szervezet hivatalos úton sürget részletesebb tájékoztatást az orosz féltől.
Az események szeptember végén vettek aggasztó fordulatot, amikor a 28 éves Darja Sipilova laboránst szeptember 29-én kórházba szállították, majd néhány nappal később, október elején életét vesztette. Sipilova az 1934-ben alapított Irkutszki Szibériai Pestisellenes Kutatóintézetben dolgozott, melynek feladata a Szibériában és a Távol-Keleten vadon élő rágcsálókban cirkuláló Yersinia pestis baktérium, valamint más veszélyes kórokozók monitorozása.
A halálesetet követően az orosz fogyasztóvédelmi és járványügyi felügyelet, a Roszpotrebnadzor azonnali válságtanácskozást hívott össze. A kommunikáció azonban zavarossá vált, miután a szomszédos Burjátföld vezetője, Alekszej Cygyenov nyilvánosan pestisként említette a halál okát, amit később „feltehetően” pestisre módosítottak. Ezzel párhuzamosan a szövetségi felügyelet mindvégig azt állította, hogy a laboráns kórházon kívül szerzett, ismeretlen eredetű tüdőgyulladásban hunyt el, és a minták vizsgálata nem mutatott ki szakmai tevékenységével összefüggésbe hozható mikroorganizmusokat.
Az Irkutszki Szibériai Pestisellenes Kutatóintézet mintegy kilencvenöt fős kutatói gárdájával évtizedek óta kulcsszerepet játszik a régió járványügyi felügyeletében. A halálesetet követően az intézet belső biológiai biztonsági bizottsága, valamint egy Anna Popova felügyeletvezető által küldött szakértői delegáció is megállapította, hogy a kórokozókkal végzett kutatások során nem történt vészhelyzet vagy szabálytalanság.
A lakosság körében tapasztalható nyugtalanságot azonban éppen az táplálta, hogy a megnyugtató hivatalos nyilatkozatok éles ellentétben álltak a helyi klinikákon bevezetett szigorú rendszabályokkal. Irkutszk egészségügyi intézményeiben látogatási tilalmat rendeltek el, a kismamák mellől kitiltották a hozzátartozókat, a belépőktől pedig kötelező maszkviselést és testhőmérséklet-mérést követeltek. Emellett a kutatóintézet mintegy hatvan munkatársát elővigyázatosságból karantén alá helyezték.
A helyi beszámolók szerint a szűrőpontokon kiosztott ívek kifejezetten a tüdőpestis jellegzetes tüneteire, így a magas lázra és a mellkasi fájdalomra kérdeztek rá. Az egészségügyi személyzet a betegeknek csupán annyit árult el, hogy egy eddig azonosítatlan „új vírus” miatt van szükség a fokozott védelemre, ami tovább növelte a bizonytalanságot.
A helyzet azért is kiemelten fontos, mert a nemzetközi járványvédelem alapja az átlátható és gyors adatközlés. A WHO kezdetben alacsonynak minősítette a lakosságot fenyegető közvetlen veszélyt, ám a részletes laboratóriumi eredmények beérkezéséig a besorolást átmenetileg „meghatározatlanra” módosították. Dr. Maria Van Kerkhove, a WHO járványkezelési igazgatója külön is sürgette az orosz felet azon híresztelések tisztázására, amelyek egy másik intézeti dolgozó tüdőgyulladásáról szóltak, amit a moszkvai közlemény később valótlannak minősített.
A nemzetközi közösség aggodalma elsősorban annak szólt, hogy a modern járványvédelem csak akkor működhet megbízhatóan, ha az ilyen potenciálisan kockázatos laboratóriumi incidenseket a felek késlekedés és belső ellentmondások nélkül, a legteljesebb nemzetközi átláthatóság mellett tárják a nyilvánosság elé. Az orosz kommunikáció kezdeti hiányosságai és az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok rávilágítottak a transzparencia fontosságára egy globálisan összekapcsolt világban.
A moszkvai hatóságok csütörtöki tájékoztatása alapján a megelőző intézkedéseket mostanra teljes egészében feloldották, mivel az összes kontaktszemély orvosi megfigyelése lezárult. A Roszpotrebnadzor közölte, hogy a levett csaknem ötezer laboratóriumi vizsgálat egyike sem mutatott ki veszélyes kórokozó mikroorganizmust vagy fertőző megbetegedést. Ennek értelmében az irkutszki régióban, valamint Irkutszk és Selehov városában a közegészségügyi és járványügyi helyzet nyugodt.
A felügyelet határozottan cáfolta a közösségi médiában és a nemzetközi sajtóban szárnyra kapott találgatásokat egy feltételezett második megbetegedésről. Hivatalos sajtóközleményben szögezték le, hogy valótlanok azok az értesülések, amelyek szerint az elhunyt laboránssal kapcsolatba került személyek közül bárkinél is megállapították volna a betegség második esetét. A WHO-hoz azonban még mindig nem érkeztek meg az ügy részletes adatai.
A bizonytalanság időközben a diplomáciai térben is visszhangot váltott ki. Marco Rubio amerikai külügyminiszter felszólította Oroszországot a részletesebb információk megosztására, és sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok hivatalos diplomáciai demars kibocsátását is fontolóra vette. Dmitrij Peszkov elnöki sajtótitkár azonban közölte, hogy a Kremlhez nem érkezett ilyen hivatalos megkeresés a moszkvai amerikai nagykövetség részéről. Oroszország szerint tehát semmiféle járvány nem fenyegeti a lakosságot, és az érintett településeken a mindennapi élet visszatért a megszokott kerékvágásba.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása