A történetmesélés hagyományos formái mellett egyre nagyobb figyelmet kap a silent book, vagyis a csendes könyv műfaja. Ez a különleges kifejezési mód kizárólag vizuális eszközökkel épít fel narratívákat, ahol a képek veszik át a szavak szerepét.
A Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériában megrendezett „Képmesék – A történet a tiéd” című kiállítás átfogó betekintést nyújt ebbe a világba. A tárlat a látogatókat arra ösztönzi, hogy saját emlékeikre és képzeletükre támaszkodva értelmezzék a képsorokat.
A „Képmesék – A történet a tiéd” kiállítás a silent book műfajának sokszínűségét mutatja be. A tárlaton közel húsz nemzetközi illusztrátor alkotásai, valamint gyermekek rajzai is megtekinthetők.
Blaschke Zsuzsanna, a kiállítás kurátora és művészeti menedzser, kiemelte a műfaj interaktív jellegét. A látogatók számára egyedi koncepcióval, „tábortűz” köré rendezett gyermekrajzokkal imitálták a közösségi történetmesélés ősi élményét.
A kiállított művek között számos figyelemre méltó alkotás található. Bódi Kati nyolc és fél méteres, kétoldalas leporellója, az Eggsistence, az idő múlását és a főnixmadár sorsát szimbolizálja, melyet Anita Berge, az oslói Fabel silent book könyvtár vezetője is különlegesnek nevezett.
Istvánffy Ilona Duck Out című műve, egy verseny győztes alkotása, egy kiskacsa kalandjait meséli el, aki egy gyermek rugdalózójáról szökik meg. Ez a történet a gyermeki ártatlanság mellett a mintákból való kitörés felnőtt üzenetét is hordozza. Staffan Gnosspelius Bear című fekete-fehér rézkarc-akvatinta könyve egy medve és egy nyúl kapcsolatán keresztül a függőség allegóriáját jeleníti meg, arcnélküli karakterekkel is érzékeltetve mély érzelmeket. Renato Moriconi The Little Barbarian című műve pedig a humor vizuális erejét demonstrálja egy frappáns geggel.
A tárlathoz kísérőprogramok is kapcsolódnak: Blaschke Zsuzsanna tárlatvezetést tart október 1-jén, Rácz Eszter Anna pedig október 14-én mutatja be That Morning című silent bookját. A kiállítás ingyenesen látogatható 2026. november 7-ig a Deák17 Galériában.
A silent book műfaja a képzőművészet és az irodalom határán mozog, ahol a vizuális jelek alkotják a teljes narratívát. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a néző aktívan részt vegyen a történet alakításában, saját értelmezést és összefüggéseket teremtve.
A képek nyelve univerzális, mindenki számára érthető, így a történetmesélés nem korlátozódik a szavakra. A műfaj a XX. század második felében vált népszerűvé a nyugati kultúrában, és az Egyesült Államokban 1970 óta az oktatási tananyag része.
Blaschke Zsuzsanna egy 18 fős alkotói csoportot, a „fairytailproject”-et alapította a silent book népszerűsítésére. Ezen felül létrehozták a Weeskinders nevű kiadót is, melynek neve afrikánszul árvát jelent, utalva az illusztrátorok gyakran alulfizetett és háttérbe szorított helyzetére a könyvkiadásban.
A csoport célja, hogy a műfaj szélesebb körben ismertté váljon, és a silent bookokat műtárgyakként kezeljék. Ennek érdekében egy három kategóriás silent book versenyt is indítottak, ösztönözve az alkotókat.
A silent bookok jelentősége túlmutat a puszta szórakoztatáson, hiszen komoly társadalmi ügyeket is képesek megjeleníteni a vizualitás erejével. Fejlesztik a kreatív gondolkodást, valamint a nyelvi és kommunikációs készségeket, különösen a gyermekek körében.
A műfaj terápiás hatással is bírhat, mivel olyan mély témákat is érinthet, amelyeket szavakkal nehéz kifejezni. Minden egyes silent book egyedi műtárggyá válik, amely a néző személyes élményeit és értelmezését is bevonja a történetbe.
A kiállítás koncepciója, mely a közösségi történetmesélés ősi formáit idézi, rávilágít arra, hogy a narratíva alapvetően emberi és összekötő élmény. A képek nyelve nyelvi korlátok nélkül képes hidat építeni a kultúrák és korosztályok között.
A silent book műfaja, bár jelenleg kevesebben ismerik, egyre nagyobb népszerűségre tehet szert a jövőben. Az alkotások magas színvonala és a műfaj egyedi vonzereje arra enged következtetni, hogy ez a helyzet hamarosan megváltozik.
A csendes könyvek világa minden korosztály számára kínál felfedeznivalót, és újfajta megközelítést nyújt a történetek befogadásához. A „Képmesék” kiállítás és az azt népszerűsítő kezdeményezések hozzájárulnak ahhoz, hogy a szavak nélküli történetmesélés a szélesebb közönséghez is eljusson.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása