Thélyson Orélien kanadai-haiti író C'était ça ou mourir című regényének Goncourt-díj jelölését visszavonta a francia Goncourt Akadémia. A döntésre plágium és mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos vádak miatt került sor. Orélien műve jelenleg az egyik legkeresettebb kortárs alkotás a francia és kanadai könyvesboltokban.
Az első vádak múlt hét elején jelentek meg egy névtelen X-fiókon, miszerint Orélien mesterséges intelligenciát alkalmazott regényének megírásakor. Ezt követően Kanadából további állítások érkeztek, melyek szerint a szerző több mint egy évtizeddel ezelőtt már publikált plagizált szövegeket. Pénteken részben fény derült az állítások mögött álló személyre, Samuel Fitoussi esszéíróra, aki a Figaro munkatársa.
Fitoussi elismerte, hogy része egy „kollektív projektnek”, melynek célja az irodalom védelme. Az író aggodalmát fejezte ki, miszerint a mesterséges intelligencia az írásra alapozott civilizációkban a szövegolvasás és -írás eltűnéséhez vezethet. A Goncourt Akadémia a jelölés visszavonását a plágiumvádakon túl megbízható kutatók és újságírók elemzéseinek egybevágó eredményeivel indokolta, amelyek szerint a C'était ça ou mourir „valószínűleg jelentős mértékben mesterséges intelligencia terméke”.
Orélien határozottan tagadta a vádakat, rasszista indíttatásúnak nevezve azokat. Kiemelte, hogy mindig is szeretett alkotni és írni, és hagyományos haiti és karibi nyelvet, valamint ritmusokat használt művében.
Thélyson Orélien regénye egy történelem- és földrajztanár lírai beszámolója arról, hogyan menekül el bandaháborúk sújtotta szülőhazájából, majd indul el egy veszélyes, tizenkét országon átívelő útra, végül Kanadában talál menedéket. A mű tavasszal jelent meg Kanadában, majd augusztusban Franciaországban, és eddig körülbelül 35 000 példányban kelt el.
A könyv jelenleg a legkeresettebb kortárs alkotások között szerepel a könyvesboltokban, és fordítási jogait több mint húsz országban értékesítették. A botrány kirobbanása előtt a regény elnyerte a Fnac könyvhálózat díját, és szerepelt más jelentős irodalmi elismerések, mint például a Fémina és a Médicis díj jelöltjeinek listáján is. Orélien már több hete Franciaországban tartózkodik, hogy népszerűsítse könyvét.
Ez az eset az első jelentős irodalmi botrány Franciaországban, amelyet a mesterséges intelligencia használatának kérdése váltott ki. A technológia gyors fejlődésével szemben a könyvszakma eddig nem dolgozott ki egységes szabályokat vagy irányelveket az AI alkalmazására vonatkozóan. Samuel Fitoussi, az egyik vádló, nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az irodalom védelmében lépett fel, attól tartva, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése az írott kultúra alapjait veszélyeztetheti.
Az ügy rávilágít a szerzői jog, az eredetiség és a kreatív munka definíciójának újragondolására, különösen egy olyan korban, ahol az algoritmusok képesek emberihez hasonló szövegeket generálni. A botrány felveti a kérdést, hogy milyen mértékben fogadható el az AI bevonása az irodalmi alkotás folyamatába, és hol húzódnak a határok az emberi kreativitás és a gépi generálás között.
A Goncourt Akadémia október 6-án hozza nyilvánosságra a Goncourt-díjra jelöltek második, szűkített listáját, míg a legnagyobb presztízsű francia irodalmi elismerés győztesét november 3-án hirdetik ki. Az Orélien ügye várhatóan hosszú távon is befolyásolja majd az irodalmi világot, ösztönözve a szakmai szervezeteket és kiadókat, hogy mielőbb közös álláspontot alakítsanak ki a mesterséges intelligencia etikus és elfogadható használatáról.
A botrány precedenst teremthet a jövőbeli hasonló esetek kezelésére, és felgyorsíthatja a szabályozási keretek kidolgozását a kreatív iparágakban. Az ügy rávilágít arra, hogy az irodalmi közösségnek proaktívan kell reagálnia a technológiai változásokra, hogy megőrizze az emberi alkotás integritását és értékét.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása