Az iskolakezdés időszakában tapasztalható korai megbetegedések, mint a köhögés és torokfájás, egyre gyakoribbak. Ez a jelenség eltér a korábbi évtizedek megszokott vírusszezonjától, amely hagyományosan ősz végén, tél elején kezdődött.
A szakértők szerint a nyári zöldségek és gyümölcsök korábbi immunerősítő hatása mintha már nem lenne elegendő. Egy PubMed tanulmány szerint az élelmiszerek minősége és tápanyagtartalma riasztó mértékben romlott az elmúlt hatvan évben.
A megszokottnál korábban, már az iskolakezdéssel egy időben sokan ágynak esnek, ami korábban jellemzően csak októberben vagy novemberben fordult elő. Ez a változás megkérdőjelezi a régi mondás, miszerint "minden napra egy-egy alma, ez az orvost távol tartja" érvényességét.
A PubMed tanulmánya részletesen bemutatja, hogy a gyümölcsök és zöldségek létfontosságú ásványi anyag- és vitamintartalma számottevően csökkent. Világszerte több mint kétmilliárd ember szenved mikrotápanyag-hiányban, ami jód-, vas-, folsav-, A-vitamin- és cinkhiányt jelent.
Ez a táplálkozási hiányosság súlyos következményekkel járhat, beleértve a korai halálozást, valamint a gyermekek fizikai és szellemi fejlődésének visszamaradását, különösen a fejlődő országokban.
Az élelmiszerek tápértékének romlása a '80-as éveket követően vált intenzívebbé, amikor a gazdálkodók széles körben kezdtek rovarirtó, gombaölő, gyomirtó szerek és műtrágyák alkalmazásába. Ezek az agrokemikáliák negatívan befolyásolják a termények tápanyagtartalmát.
A műtrágyák hosszú távú és túlzott használata csökkentheti a talaj szervesanyag-tartalmát, nitráttal szennyezheti a földet és a talajvizet, ami veszélyt jelent az emberi és állati egészségre. Bár a '40-es évektől az intenzív mezőgazdasági technikák, mint a mesterséges trágyázás és növényvédő szerek, növelték a terméshozamot és az élelmiszerkínálatot, paradox módon az alultápláltság is nőtt.
Ez a jelenség az élelmiszernövények tápanyagsűrűségének és minőségének csökkenésével magyarázható. Ennek eredményeként ma sokan egyszerre túltápláltak és alultápláltak, mivel tápanyagban szegény étrendet fogyasztanak.
A kereskedelmi forgalomban kapható gyümölcsök és zöldségek, mint az alma, narancs, paradicsom vagy burgonya, az elmúlt 50-70 évben legalább 25-50 százaléknyit veszítettek tápanyagaikból. Ez a csökkenés a környezeti, genetikai és talajhígulási változások következménye.
Különösen érintett a nátrium, vas, réz, kálium, kalcium, cink és magnézium tartalom. A tápanyag-kimerülés mértéke az elmúlt 30-40 évben 80 százalékos volt, szemben a korábbi 70-80 éves időszak 20 százalékával, ami a folyamat gyorsulására utal.
Specifikus példák is mutatják a romlást: az A-vitamin mennyisége csökkent a brokkoliban és petrezselyemben, a kalciumtartalom meredeken esett a citromban és ananászban, míg a vas mennyisége lényegesen kevesebb lett a banánban, grépfrútban és karfiolban. Általánosan elmondható, hogy a gyümölcsök magnéziumtartalma 7-25 százalékkal, a zöldségeké pedig 15-35 százalékkal csökkent.
A gyümölcsök, zöldségek és élelmiszernövények ásványi összetétele számos tényezőtől függ, beleértve a növényfaj genetikai felépítését, az éghajlati viszonyokat és a talajminőséget. A tápanyagcsökkenés egyik fő oka a környezeti CO2-koncentráció növekedése, amely befolyásolja a talajban lévő tápanyagok, például a nitrogén, foszfor, kálium és vas mennyiségét.
Ez a megnövekedett CO2-szint csökkenti a növények tápanyagfelvételét, valamint az élelmiszernövényekben található fehérjék és ásványi anyagok mennyiségét. A tanulmány egyértelműen rámutat, hogy a kizárólag a terméshozamra fókuszáló gazdálkodási módszerek a növények tápanyagminőségének és a talajminőségnek romlásához vezetnek.
Ennek fényében a régi mondás aktualizálása is felmerülhet: "minden napra jó pár alma, ez az orvost távol tartja", vagy "gyümölcs-zöldség kilószámra, ez az orvost távol tartja". Ez hangsúlyozza a nagyobb mennyiségű, tápanyagban gazdag élelmiszer fogyasztásának szükségességét az egészség megőrzéséhez.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása