A Tudományos és Technológiai Minisztérium, Tanács Zoltán miniszter és Horváth Péter államtitkár vezetésével, részletes betekintést nyújtott a magyar innovációs stratégia aktuális terveibe. A háttérbeszélgetésen bejelentették, hogy jelentős, több tízmilliárd forintos támogatási csomagok indulnak a vízmegtartásra és aszálykár enyhítésére irányuló kutatásokra. Emellett ötvenmilliárd forintot különítenek el az egyetemek és kutatóintézetek infrastruktúrájának fejlesztésére.
Az innovációs stratégia dinamikus jellegét hangsúlyozták, jelezve, hogy a tapasztalatok alapján folyamatosan módosulhat. Kiemelt figyelmet kapnak a HUN-REN-től korábban elcsatolt humán- és társadalomtudományi intézetek, melyekkel kapcsolatban komoly fejlesztési elképzelések merültek fel. A minisztérium számít Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató aktív részvételére a magyar tudományos életben, és az űrkutatást is kiemelt fontosságúnak tartják, bár eltérő megközelítéssel, mint az előző kormány idején.
A HUN-REN jövőjével kapcsolatban a Tudományos és Technológiai Minisztérium jelenleg is tárgyalásokat folytat az Igazságügyi és Pénzügyminisztériummal. Két alapvető kérdés merült fel: a kutatóhálózat államháztartás alá való visszakerülése, vagy a jelenlegi, sajátos jogállású, önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező státuszának megtartása. A kutatók a jelenlegi rendszer átláthatóbbá tételét javasolták.
A kutatóközpontok jogállása is vita tárgyát képezi, mivel az optimálisnak tartott struktúra jelenleg ismeretlen a magyar jogban. Dönteni kell arról, hogy a gyorsabb törvényhozás érdekében megtartják-e a meglévő struktúrát, vagy egy teljesen új, eddig nem alkalmazott működési modellt vezetnek be. Hosszú távon a kutatóközpontok önálló jogi személyként való működése a cél.
Horváth Péter államtitkár elmondta, hogy a HUN-REN vezetőségének és irányító testületének átvilágítása még nem történt meg, mivel a hatályos törvény rendkívül erősen védi a rendszert. A jogszabály olyan mértékben bebetonozta a szervezeti egységeket, hogy még a miniszterelnök sem tudja leváltani a hálózat vezetőjét. Az átvilágításra csak az elnök lemondása és az új HUN-REN törvény elfogadása után nyílik majd lehetőség.
A magyar kutatóhálózat az elmúlt években több jelentős átalakításon esett át, melyek 2019-ben kezdődtek az akadémiai intézetek elcsatolásával a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA). Az addig az MTA-hoz tartozó szervezeteket az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba (ELKH) vonták össze, ami ellen az MTA és számos kutató is tiltakozott, aggályokat vetve fel a kutatás szabadságával és függetlenségével kapcsolatban.
2020-ban a hálózat dolgozói elvesztették közalkalmazotti státuszukat, majd 2021-ben több intézetet is átszerveztek. Az ELKH élére 2023 májusában Gulyás Balázs került, és a hálózatot szeptember 1-jétől Magyar Kutatási Hálózattá (HUN-REN) nevezték át. A humán- és társadalomtudományi kutatóintézeteket 2025 nyarán leválasztották a HUN-REN-ről, és az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) csatolták, a kutatók akarata ellenére.
Horváth Péter kiemelte, hogy a humántudományok jelenleg kiemelt figyelmet kapnak, részben az előző rendszerben történt elcsatolásuk miatt, részben pedig azért, mert az államtitkár szerint itthon elhanyagolják őket. Céljuk, hogy ezeket a területeket a lehető legjobban integrálják a kiválósági és innovációs rendszerbe. A minisztérium feladata lesz egy olyan teljesítménymérési rendszer kidolgozása, amely képes összehasonlítani például egy kísérleti orvos és egy történész munkáját, általános és specifikus indikátorok alkalmazásával.
A Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP), a korábbi OTKA, megtartása és finanszírozásának megduplázása is része az innovációs stratégiának, melyet a minisztérium jónak tart. Annak ellenére, hogy a program Krausz Ferenc vezetésével történő megalkotásakor aggodalmak merültek fel a kutatók körében, például Karikó Katalin típusú kutatások támogatásának esetleges hiánya miatt. Az NKKP Kutatási Kiválósági Tanácsát is érték kritikák a központosított és átláthatatlanabb pályázatbírálat miatt.
Hegyi Péter elmondta, hogy a minisztérium tisztában van a kritikákkal, és törekszik a kiértékelési ciklus és a bírálók személyének nyitottabbá tételére, hogy megközelítse a korábbi OTKA rendszer szintjét. Ugyanakkor hozzátette, hogy az NKKP-val kapcsolatban eddig nem találtak botrányos vagy igazságtételt követelő problémákat. A cél a tudományos kiválóság fenntartása és a kutatói közösség bizalmának erősítése.
Tanács Zoltán miniszter megerősítette, hogy az Élvonal Alapítvány alapvető céljaival egyetértenek, de a kivitelezéssel kapcsolatban fenntartásaik vannak. A miniszter szerint az alapítvány célja nem az, hogy egy professzor egymaga keressen nagy összegeket, hanem hogy világhírű kutatást hozzon Magyarországra, és ehhez több kutatót vonjon be. Az Élvonal Alapítvány a kormányváltás idején még csak az indulás fázisában volt, és mindössze egyetlen megállapodást kötött.
A minisztérium jelenleg azon dolgozik, hogy milyen professzorokat és témákat érdemes Magyarországra vonzani a tudományos élet fellendítése érdekében. Az Élvonal Alapítvány korábban jelentős állami támogatásban részesült: hat évre 261,7 milliárd forintot, összesen pedig 25 évre ezermilliárdos keretszerződést kötött vele a kormány. Az alapítvány felügyelőbizottságában fideszes kötődésű személyek ültek, ami további kérdéseket vetett fel a transzparencia kapcsán.
Az Élvonal Alapítvány átvételével a Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz került a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Kft. (CMF) is, amely az ultrarövid impulzusú lézertechnológia segítségével vizsgálja a vérplazma molekuláris összetételének változásait az egészségi állapot felmérése céljából. A CMF korábban 45 milliárd forintos állami támogatást kapott.
Horváth Péter államtitkár szerint a CMF alapkutatás jellegű, és nehéz megítélni a sikerességét, ezért az MTA-n keresztül magyar és nemzetközi kutatóktól kértek tudományos átvilágítást a projekt értékének felmérésére. Bár a kutatás során gyűjtött biobank rendkívül értékes, a minisztérium szakvéleményt vár arról, hogy a CMF céljai valóban megvalósíthatóak-e. Amennyiben igen, a finanszírozás folytatódik, de még kérdéses, hogy önálló kutatóközpontként működik-e tovább, vagy integrálódik a kutatóhálózatba.
Az államtitkár hangsúlyozta Krausz Ferenc kiválóságát és tudományos teljesítményét, melyet a világon is nehéz felülmúlni. Az innovációs stratégia célja, hogy a magyar tudományos életet hosszú távon kiszámíthatóvá, jól finanszírozottá és politikától függetlenné tegye, miközben a nemzetközi szinten is releváns kutatásokat támogatja. A jövőbeli változások és döntések alapvetően befolyásolják majd a magyar tudomány és innováció irányát.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása