A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) működésével kapcsolatban érzékeny információk szivárgására utaló jelek merültek fel, amelyek befolyásolhatják a verseny tisztaságát. Egy konkrét levél tanúsága szerint egyes szereplők a hivatalos bejelentés előtt értesülhettek a GVH vizsgálatairól. Ez a jelenség egybeesik a hivatal 2020-ban bevezetett, perelkerülő stratégiájával, amelynek hátterében a bírósági ügyek romló kimenetele állhat.
Egy magyar versenyjogi ügyvéd még a hivatalos tájékoztatás előtt ajánlotta fel szolgáltatásait egy cégnek, arra hivatkozva, hogy nem hivatalos úton értesült a GVH ellenük indított versenyfelügyeleti eljárásáról. Ez az eset arra utal, hogy a hivatalból bizalmas információk juthattak el bizonyos szereplőkhöz. A források szerint ez nem egyedi eset, és korábban is voltak olyan ügyvédek vagy irodák, amelyek előzetesen értesülhettek a vizsgálatokról.
Az ilyen jellegű információszivárgás torzíthatja a versenyt, mivel egyenlőtlen helyzetbe hozza azokat a piaci szereplőket, akik előzetes tudással rendelkeznek. A verseny tisztaságáért felelős hivatal hitelessége megkérdőjeleződik, ha a belső folyamatai nem átláthatóak és sérülékenyek.
Rigó Csaba, a GVH elnöke 2020-as érkezése után stratégiaváltást hirdetett, amit a korábbi, évekig elhúzódó versenyfelügyeleti eljárások és a bizonytalan kimenetelű bírságok indokoltak. A korábbi gyakorlat szerint a cégek gyakran kezdeményeztek közigazgatási bírósági felülvizsgálatokat, ami hosszú jogvitákhoz és a bírságok beszedésének bizonytalanságához vezetett.
Az új stratégia lényege, hogy a GVH kevésbé agresszívan bírságol, és inkább az együttműködésre, megegyezésre törekszik a vállalatokkal. Amennyiben egy cég beismeri a jogsértést, lemond a jogorvoslatról, kompenzációt fizet, vagy jogkövető magatartást vállal, jelentős bírságkedvezményt kaphat. Ez a megközelítés csökkentette a pereskedési hajlandóságot: míg 2005-2014 között a határozatok 40-60 százalékát támadták meg, 2020 után ez az arány jellemzően 20 százalék alá esett.
A stratégiaváltás eredményeként a hivatal jelentősen nagyobb kedvezményeket adott a bírságokból. Míg 2018-ban 60 millió forint volt a kedvezmény összege, ez 2019-re 2,1 milliárdra, 2021-ben pedig 7,6 milliárdra nőtt, összesen 21 milliárd forintot téve ki Rigó Csaba első elnöki ciklusa alatt. Szakértők szerint ez a stratégia nemzetközi szinten is elfogadott, célja a jogkövető magatartás ösztönzése és a hatóság terheltségének csökkentése.
A GVH működésére rálátó források szerint a magyar versenyhatóság esetében a stratégiaváltásnak más okai is voltak. Többen úgy vélik, hogy a változás összefüggésben állt azzal, hogy a 2010-es évektől a GVH egyre több pert veszített el részben vagy egészben, beleértve jelentős ügyeket is. Ezt a folyamatot a szervezet fokozatos átpolitizálódásával hozták összefüggésbe, ami a bíróságok GVH döntéseihez való hozzáállását is megváltoztatta.
A versenyhivatal többször cáfolta a pervesztések növekedését, legutóbb azt közölve, hogy 2021 óta a jogerősen lezárt bírósági eljárások több mint 82 százalékát részben vagy egészben megnyerték. Tóth András elnökhelyettes is hasonlóan nyilatkozott egy 2023-as podcastban, 93 százalékos pernyertességet említve jogalap tekintetében, és kétharmadot a bírság összege kapcsán, valószínűleg a 2010-2020 közötti időszakra vonatkozóan.
Azonban a 2010 előtti adatok ennél is magasabb sikerrátát mutattak: 1997 és 2010 között a jogerős ítéletek 95 százaléka volt kedvező a hivatal számára, és csak 8 százalékban változtatták meg a bírságot. A romló tendencia már 2020 előtt megkezdődött, amit a GVH 2019-es beszámolója is alátámaszt, ahol az abban az évben lezárt közigazgatási perek 65 százalékos, egy évvel korábban pedig 73,3 százalékos nyerési arányát említette. Ez jelentősen alacsonyabb a 2010 előtti időszakhoz képest, így a hivatal saját adatai inkább megerősítik a pervesztések arányának növekedéséről szóló véleményeket.
Források szerint a hivatal vezetése, különösen Tóth András, nehezen viselte az elbukott jogi ügyeket, ami dühkitörésekhez és a szakmai leépüléshez is hozzájárult. Ezért is kapcsolják sokan a stratégiaváltást a jogi kudarcok elkerülésének szándékához.
Az átpolitizáltság és a jogi kudarcok szerepétől függetlenül, az új, egyezkedésre épülő stratégia felértékelte az ügyfeleket képviselő ügyvédek és a GVH közötti kapcsolatokat. Egy jó kapcsolati hálóval rendelkező ügyvéd vagy iroda kedvezőbb helyzetből indulhatott a potenciális ügyfelek megszerzésében. Ez a helyzet potenciálisan tovább torzíthatja a versenyjogi képviselet piacát, ha a kapcsolatok fontossága felülírja a szakmai érdemeket.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása