A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt indított nyomozást a Merkely Béla Semmelweis-rektor fiának résztulajdonában álló KinaviX Kft. állami támogatásban részesült projektje ügyében. Az eljárás egy olvasói feljelentés nyomán indult, amely a „Digitális avatárok” című projekt által elnyert, közel 600 millió forintos egyedi állami támogatást kifogásolta.
A nyomozás megindulását megelőzően a Tudományos és Technológiai Minisztérium (TTM) már átvilágította a projektet, és szakmailag indokolatlannak, valamint aggályosnak találta a támogatást. A minisztérium vizsgálata szerint a kifizetés visszavonására már nem volt lehetőség, ezért jogi lépések megtételének lehetőségét elemzik a már kifizetett, de problémásnak ítélt összegek kapcsán.
A rendőrségi nyomozás a Fővárosi Főügyészségre érkezett feljelentés továbbítását követően vette kezdetét. A feljelentés a „Digitális avatárok” című projekt által három év alatt elnyert, pontosan 599 369 882 forint összegű egyedi állami támogatást kifogásolta.
A Tudományos és Technológiai Minisztérium korábban már megállapította, hogy a projekt támogatása szakértői értékelés alapján nem volt indokolt. Mivel a támogatást a felülvizsgálat lezárása előtt kifizették, annak visszavonására már nem volt mód. A minisztérium jogi munkacsoportja jelenleg azt vizsgálja, milyen jogi lépések tehetők a már kifizetett, de aggályosnak minősített támogatások esetében.
A „Digitális avatárok: A sportorvoslás új eszközei” elnevezésű projekt szokatlan módon három egymást követő évben is egyedi miniszteri támogatásban részesült a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból. Az első döntés 2024 őszén, az utolsó 2026 tavaszán született, így a KinaviX projektje másfél éven belül nyert el három támogatással összesen közel 600 millió forintot.
A támogatások kedvezményezettjei az évek során változtak: 2024-ben még a Semmelweis Egyetem neve alatt futott a projekt, 2025-ben az egyetem és a KinaviX Kft. konzorciumban kapott pénzt, 2026-ban pedig már csak a cég szerepelt kedvezményezettként, ekkor már a projekt piacra lépésének előkészítésére. A tavaly júliusban alapított KinaviX Kft. tulajdonosai között tavaly október vége óta a Semmelweis Egyetem tulajdonában álló Semmelweis TTC Zrt. található, előtte azonban Merkely Béla, az egyetem rektora is tulajdonos volt. Fia, Merkely Gergő az alapítás óta folyamatosan a cégben van.
Merkely Béla nemcsak a Semmelweis Egyetem rektora volt, hanem az egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (NEOA) kuratóriumi tagja is. Kuratóriumi tagként világosan meghatározott összeférhetetlenségi szabályok és bejelentési kötelezettség vonatkozott rá, fia tulajdonrésze pedig meghaladta azt a küszöböt, amely fölött ezt már egy évvel ezelőtt jelentenie kellett volna. Az egyetem és a cég akkor nyert konzorciumban támogatást, amikor a rektor még tulajdonos volt a KinaviX-ben, és az ő helyére beszállt egyetemi cégben is ő az igazgatótanács elnöke.
Az összeférhetetlenség jelzésére a sajtómegkeresésekig nem volt nyoma. Később az alapítvány honlapján megjelent egy június 30-i dátumú határozat, amely megállapította Merkely Béla kurátor összeférhetetlenségét a KinaviX Kft.-t érintő döntéshozatali eljárásokban, és a jövőre nézve eltiltotta őt a céget érintő döntésektől. Ez a határozat azonban nem foglalkozott azzal, hogy az összeférhetetlen helyzet a jelek szerint már több mint egy éve fennállt. Merkely Béla nyilvános nyilatkozataiban is csak a jövőbeni összeférhetetlenség elkerülésére utalt, a korábbi időszakról nem tett említést.
Az ügy rávilágít az állami kutatás-fejlesztési támogatások odaítélésének és ellenőrzésének fontosságára, különösen az egyedi miniszteri támogatások esetében. A minisztérium által megállapított szakmai indokolatlanság és aggályosság kérdéseket vet fel a támogatási döntések megalapozottságával és a közpénzek felhasználásának hatékonyságával kapcsolatban.
Merkely Béla rektor és kuratóriumi tag összeférhetetlensége, valamint annak késői kezelése súlyos etikai és jogi aggályokat vet fel. Az átláthatóság hiánya és a bejelentési kötelezettség elmulasztása erodálhatja a közbizalmat az állami intézmények és a felsőoktatás vezetői iránt. Az eset kiemeli a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) működésének és az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzésének kritikus szükségességét.
A rendőrségi nyomozás eredménye alapvetően befolyásolhatja az ügy további alakulását, és tisztázhatja, történt-e bűncselekmény a támogatások odaítélése és felhasználása során. A Tudományos és Technológiai Minisztérium jogi munkacsoportjának vizsgálata eldöntheti, hogy milyen jogi lépések tehetők a már kifizetett, de problémásnak ítélt támogatások visszaszerzésére vagy egyéb szankciók alkalmazására.
Az egyetemi kekvák új kuratóriumi tagjainak feladatai között szerepel az előző kuratóriumok tevékenységének vizsgálata, ami további fejleményeket hozhat a hasonló ügyekben. Az ügy kimenetele precedenst teremthet az állami támogatások jövőbeni elosztására, az összeférhetetlenségi szabályok szigorúbb betartatására, valamint a közpénzek felhasználásának átláthatóságára vonatkozóan a magyar felsőoktatásban és kutatás-fejlesztésben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása