A világ fejlett gazdaságaiban a befektetők egyre magasabb árat kérnek a kormányoktól a pénzükért, ami az állampapírhozamok jelentős emelkedésében nyilvánul meg. Ez a tendencia egyszerre érinti Nagy-Britanniát, Franciaországot, Németországot és Japánt, ahol egyaránt növekedtek a hozamok. Különösen figyelemre méltó az Egyesült Államok esete, ahol szeptember 14-én a tízéves államkötvények hozama átlépte az 5%-os küszöböt, ami két évtizede nem fordult elő.
A gazdag országok tízéves állampapírjainak medián hozama jelenleg meghaladja a 4%-ot, ami több mint 15 éves csúcsot jelent, és mintegy ötszöröse a 2015 és 2021 közötti időszak átlagának.
Ezek a finanszírozási költségek úgy szöknek az egekbe, hogy közben az államadósságok soha nem látott mértékűek. A fejlett gazdaságok bruttó államadóssága a bruttó hazai termék (GDP) arányában eléri a 110%-ot, szemben a 2000-es évek elején mért körülbelül 70%-kal. Az Egyesült Államokban ez az arány több mint megduplázódott az elmúlt időszakban, míg Nagy-Britanniában csaknem megháromszorozódott.
Ez a helyzet különösen aggasztó, mivel a kormányok továbbra is jelentős költségvetési hiányokkal küzdenek, és alig mutatnak hajlandóságot a kiadások szigorítására. Az Egyesült Államok például idén a GDP mintegy 6%-ára rúgó hiánnyal számolhat, míg Franciaország esetében ez az arány meghaladja az 5%-ot.
A 2010-es évek nagy részében a politikusok viszonylag könnyedén figyelmen kívül hagyhatták az adósságfékekre vonatkozó figyelmeztetéseket, köszönhetően a történelmi mélyponton lévő kamatlábaknak. Azonban ez a helyzet gyökeresen megváltozott. A jegybankok is reagáltak a növekvő inflációs nyomásra és a gazdasági környezet változásaira.
Szeptember 16-án a Federal Reserve negyed százalékponttal emelte az irányadó kamatot, egy héttel az Európai Központi Bank (EKB) hasonló lépése után.
A kötvénypiac egyértelmű üzenetet küldött: az olcsó állami finanszírozás korszaka véget ért. A magas adóssággal rendelkező országoknak most szembe kell nézniük azzal a valósággal, hogy a gigantikus adóssághegyek fenntartása sokkal fájdalmasabbá válhat, ha a kamatokat már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez a helyzet komoly kihívások elé állítja a kormányokat, amelyeknek újra kell gondolniuk költségvetési politikájukat és adósságkezelési stratégiáikat a megváltozott gazdasági környezetben.
A befektetők növekvő kockázatérzékelése és a szigorodó monetáris politika együttesen azt jelzik, hogy a fejlett országoknak fel kell készülniük egy olyan időszakra, ahol a költségvetési fegyelem és az adósságkonszolidáció ismét központi szerepet kap a gazdaságpolitikában. Az eddig megszokott, alacsony kamatokra épülő finanszírozási modell fenntarthatatlanná vált, és új megközelítésekre lesz szükség a stabilitás megőrzéséhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása