A nyári hőség egyre nagyobb kihívást jelent Magyarországon, különösen a sűrűn lakott területeken. Egy friss, országos felmérés rávilágított, hogy a panel- és nagytársasházakban élők tapasztalják a legnagyobb elégedetlenséget otthonuk nyári hőmérsékletével kapcsolatban. A kutatás szerint a fővárosiak voltak a legkevésbé elégedettek, annak ellenére, hogy sokféle módszerrel próbálnak védekezni a forróság ellen.
Szagri Dóra és Szalay Zsuzsa, a BME Építőanyagok és Magasépítéstan Tanszék kutatói 1496 fő bevonásával vizsgálták az otthoni hőviszonyok megélését a nyári időszakban. A válaszadók közel fele valamilyen mértékben elégedetlennek bizonyult lakása nyári hőmérsékletével, azonban az átlagos érték mögött jelentős különbségek húzódnak meg.
Az elégedetlenség mértéke szorosan összefügg az épület típusával és méretével. Míg a családi házakban élők 29,4 százaléka, a kisebb társasházak lakóinak 39,9 százaléka volt elégedetlen, addig a tíz vagy több lakásos épületekben élők körében ez az arány már 61,3 százalékra emelkedett. Ez a tendencia egyértelműen mutatja, hogy a nagyobb lakóépületek jelentik a legnagyobb kihívást a nyári komfort szempontjából.
Hasonló mintázat figyelhető meg a településméret tekintetében is. A falvakban élők 71 százaléka elégedett volt otthona nyári hőmérsékletével, ezzel szemben a fővárosban élőknek csupán 44 százaléka. Ez a különbség a sűrűbb beépítettségnek, a városi hősziget jelenségének, a lakások eltérő tájolásának és szellőztethetőségének, valamint az épületállomány összetételének együttes hatására vezethető vissza.
A kutatás aktualitását az éghajlatváltozás okozta hőmérsékleti trendek is alátámasztják. Az 1961 és 1990 közötti időszakban Magyarországon évente átlagosan 14,6 hőségnapot regisztráltak, amikor a maximális hőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot. Ez az érték drámaian megnőtt, a 2021 és 2025 közötti időszakban már átlagosan 46,2 ilyen napot mértek.
A hőhullámok gyakorisága is jelentősen emelkedett. A legalább három egymást követő, 25 Celsius-fok feletti napi középhőmérsékletű napból álló hőhullámok éves átlaga két napról 16,6 napra nőtt ugyanebben az időszakban. Ezek a statisztikák egyértelműen jelzik a nyári hőség elleni védekezés növekvő fontosságát és sürgősségét.
A nyári komfortérzetet nem csupán a lakók egyéni erőfeszítései befolyásolják, hanem az épület fizikai jellemzői is, mint például az árnyékolhatóság, az átszellőztethetőség és a hűtési lehetőségek. Az épület kora és anyaga is meghatározó tényező: a panelépületek lakói számoltak be a legalacsonyabb elégedettségről, míg a 2006 után épült házak, valamint néhány 1945 előtti, nagy hőtároló tömegű épület, például a vályogházak, kedvezőbb eredményeket mutattak.
A hőség elleni védekezés legelterjedtebb módszerei jellemzően egyszerűek és olcsók. A válaszadók 95,9 százaléka viselt könnyű ruházatot, 60,4 százalékuk fogyasztott hideg italokat, 56,8 százalékuk kerülte a közvetlen napsütést délután, és 53,3 százalékuk zuhanyozott gyakrabban. Ezzel szemben a munkaidő eltolása alig 1,9 százaléknál jelent meg, és csak minden negyedik válaszadó töltött időt légkondicionált helyen.
Az épülethez kapcsolódó védekezési lehetőségek közül az árnyékolás bizonyult a leggyakoribbnak, tízből nyolcan alkalmaztak valamilyen árnyékolót. A természetes szellőztetésre a válaszadók 63,2 százaléka, ventilátorra 44,7 százaléka, légkondicionálásra pedig 36,2 százaléka támaszkodott. Az éjszakai szellőztetés különösen népszerű volt, a megkérdezettek 70,5 százaléka hagyta nyitva az ablakot egész éjszaka.
A felmérésben résztvevők nagy többsége, 72,7 százaléka komoly problémának tartotta a hőhullámokat, további 22,4 százalék pedig valamennyire súlyosnak ítélte azokat. Érdekes módon a megkérdezettek felének napi tevékenységét egyáltalán nem befolyásolta a hőségriasztás, és csak 19,1 százalék számolt be jelentős változtatásokról a mindennapjaiban.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a jövőbeni hőhullámokra már jóval a forróság megérkezése előtt fel kell készülni. Fontosnak tartják az épület- és településszintű beavatkozások átgondolását, amelyek valós és tartós megoldást nyújthatnak a nyári komfort javítására a következő években.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása