A Himalája hegység térségében a következő években súlyos gleccserárvizek kialakulásával kell számolni, figyelmeztet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ). Ez a riasztás különösen aktuális, miután a közelmúltban egy nepáli katasztrófa során a halálos áldozatok száma meghaladta az ezer főt. Kanni Wignaraja, az ENSZ főtitkárhelyettese és az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) ázsiai és csendes-óceáni regionális igazgatója hangsúlyozta, hogy a potenciálisan veszélyeztetett lakosság száma több millióra tehető, ami a régióban élő közösségek számára komoly kihívást jelent.
A szakértők már korábban is számos, potenciálisan veszélyes gleccsertavat azonosítottak Nepál, Kína és India területén. Ezek a tavak a gleccserek olvadásával keletkeznek, és természetes gátak tartják vissza őket, amelyek azonban instabillá válhatnak a növekvő víznyomás és a környezeti változások hatására. Azonban azóta a potenciálisan kockázatos tavak tényleges száma jelentősen növekedhetett, ami tovább fokozza a régió sebezhetőségét.
A múlt heti nepáli áradást egy gleccser egy részének összeomlása idézte elő a Langtang Lirung hegy közelében. A lezúduló jég és kőzet hatalmas földcsuszamlást indított el, amely pusztító árhullámot zúdított a Trishuli folyó völgyére. Ez az esemény rávilágított a térségben fennálló súlyos kockázatokra és a hirtelen bekövetkező természeti katasztrófák pusztító erejére.
Az ENSZ szerint a klímaváltozás tovább fokozza az ilyen típusú katasztrófák kockázatát. A felmelegedés következtében felgyorsuló gleccserolvadás nemcsak a tavak méretét és víztömegét növeli, hanem fellazítja a hegyoldalakat is, amelyek így instabillá válnak, növelve a földcsuszamlások valószínűségét. Emellett egyre nagyobb nyomás nehezedik a gleccsertavakat visszatartó természetes gátakra. Ezeknek a gátaknak az átszakadása rendkívül gyors és pusztító árvizeket idézhet elő, amelyek hatalmas területeket sodorhatnak el, emberi életeket és infrastruktúrát veszélyeztetve.
A térség geológiai sajátosságai is hozzájárulnak a sérülékenységhez. A Himalája fiatal hegyei folyamatos tektonikus mozgásoknak vannak kitéve, ami tovább növeli az összeomlások és földcsuszamlások kockázatát. Ez a kettős hatás – a klímaváltozás okozta olvadás és a tektonikus aktivitás – különösen veszélyessé teszi a régiót, ahol a hegyvidéki környezet eleve kihívásokat jelent.
Nepál különösen nagy veszélyben van, mivel gazdasága és vízellátása nagymértékben függ a gleccserektől. A folyók mentén élő emberek számára sok esetben nem jelent reális lehetőséget a magasabb területekre történő áttelepülés, ami tovább súlyosbítja a helyzetet a természeti katasztrófák esetén. A kritikus infrastruktúra, beleértve a vízerőműveket is, komoly veszélynek van kitéve. Az ENSZ Fejlesztési Programja szerint a legutóbbi árvíz során 15 építés alatt álló nagy vízerőmű is érintetté vált, az üzemelő létesítmények mellett, ami jelentős gazdasági károkat okoz és a jövőbeni energiaellátást is fenyegeti.
Bár korszerű technológiákkal ellenállóbbá lehetne tenni az elektromos hálózatokat és az erőműveket, Wignaraja szerint a múlt heti, jéggel és sárral érkező hatalmas árhullámot a jelenlegi védekezési megoldások többsége sem tudta volna megállítani. Ez rávilágít arra, hogy a megelőzés és a korai figyelmeztető rendszerek fejlesztése kulcsfontosságú a jövőbeli katasztrófák elkerülése érdekében. A helyi közösségek felkészítése, a veszélyeztetett területek folyamatos monitorozása és a nemzetközi együttműködés elengedhetetlen a kockázatok csökkentéséhez és az emberi életek megmentéséhez a Himalája régiójában.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása