Hosszú, kilencéves szünetet követően a Magyar Helsinki Bizottság ismét lehetőséget kapott arra, hogy munkatársai belépjenek egy általa kiválasztott büntetés-végrehajtási intézetbe. A jogvédő szervezet közleménye szerint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) engedélyezte, hogy képviselőik ellenőrzés nélkül, szabadon beszélhessenek a fogvatartottakkal. Ez a lépés jelentős fordulatot jelez, hiszen a civil monitoring tevékenység hosszú időre ellehetetlenült a magyar börtönökben.
A Magyar Helsinki Bizottság üdvözölte a BVOP új vezetésének döntését, amely szerintük azt mutatja, hogy „jó irányba fordul a kocka”, és a büntetés-végrehajtás ismét nyitottabbá válik a civil szervezetek ellenőrző munkája iránt. A szervezet kiemelte, hogy az ombudsman is támogatja az együttműködés újjáélesztését, ami tovább erősíti a civil kontroll fontosságának elismerését a rendszeren belül. Ez a nyitottság kulcsfontosságú a transzparencia és az emberi jogok érvényesülése szempontjából.
A jogvédő szervezet álláspontja szerint a börtönök világának külső, civil kontrollja nem csupán a büntetés-végrehajtás hatékony működése és a fogvatartottak jogainak védelme miatt alapvető, hanem a társadalom egészének is elemi érdeke. Kiemelték, hogy a bűnismétlés és a visszaesés megelőzésének egyik alapvető feltétele, hogy a börtönkörülmények megfelelőek legyenek, és a fogvatartottakkal szembeni bánásmód is humánus és jogszerű keretek között történjen. A megfelelő bánásmód és a rehabilitáció lehetősége hozzájárulhat ahhoz, hogy a szabadulók sikeresebben reintegrálódjanak a társadalomba.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a külső, társadalmi kontroll nélkül maradó zárt intézményekben, mint amilyenek a büntetés-végrehajtási intézetek is, sokkal gyakrabban fordulnak elő jogsértések és visszaélések. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság hangsúlyozza, hogy a nemzeti megelőző mechanizmusnak, az ombudsmannak, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészeknek folyamatosan nyomon kell kísérniük a fogvatartottak alapjogainak érvényesülését. Ezek az állami szervek feladata, hogy független ellenőrzést biztosítsanak és fellépjenek minden olyan esetben, ahol a jogállamiság elvei sérülnek a börtönök falai között.
A szervezet kritikusan tekint vissza az elmúlt évtizedre, amely során véleményük szerint az állami jogvédelem „leszerepelt”. Ebben az időszakban a börtönök elzártsága jelentősen fokozódott, a külső kontroll lehetőségei drasztikusan lecsökkentek, sőt, egyes esetekben teljesen megszűntek. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a politika ebben az időszakban „maga alá gyűrte a szakmaiságot”, ami súlyos következményekkel járt a büntetés-végrehajtás átláthatóságára és a fogvatartottak jogaira nézve. Ennek a káros folyamatnak egyik leglátványosabb és legmeghatározóbb állomása volt, amikor 2017-ben a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egyoldalúan felmondta az együttműködési megállapodást a Magyar Helsinki Bizottsággal, ezzel gyakorlatilag kizárva a civil szervezetet a börtönök ellenőrzéséből.
A Magyar Helsinki Bizottság hosszú és elismert múlttal rendelkezik a büntetés-végrehajtási intézetekben végzett monitoring tevékenység terén. A jogvédő egyesület fennállása óta, 18 év alatt összesen 77 börtönmegfigyelést hajtott végre. Ezek a látogatások esetenként többnaposak voltak, és lehetőséget biztosítottak a mélyreható vizsgálatokra. Tevékenységük során számos alkalommal tettek konkrét javaslatokat mind az egyes börtönök, mind a BVOP számára a körülmények javítására, a jogszerű működés erősítésére és a fogvatartottak helyzetének konszolidálására. A szervezet munkája révén számos rendszer- és egyedi hibát, hiányosságot tártak fel, és aktívan eljártak az egyedi jogsérelmek esetén is, jogi segítséget nyújtva a sérelmet szenvedett fogvatartottaknak. Ez a kiterjedt tapasztalat és szakértelem teszi különösen értékessé a mostani hozzáférés visszaállítását.
A mostani engedélyezés tehát egy rendkívül fontos lépést jelent a civil kontroll és az átláthatóság helyreállítása felé a magyar büntetés-végrehajtási rendszerben. A Magyar Helsinki Bizottság reményét fejezte ki, hogy ez a fejlemény tartósan hozzájárulhat a fogvatartottak alapjogainak hatékonyabb védelméhez, a börtönkörülmények javításához és a büntetés-végrehajtás szakmai színvonalának emeléséhez, ezzel is erősítve a társadalmi bizalmat és a jogállamiságot.
📰 Forrás: 444 — Eredeti cikk elolvasása