Magyarországra évente több mint 125 ezer használt autót importálnak, és ezek egy része vélhetően lopott vagy csalásból származik. A jóhiszemű vásárlók gyakran tehetetlenek, mert a járművek előéletét nem tudják teljes körűen ellenőrizni a vásárlás előtt. Ez a probléma már két évtizede fennáll, és összetett jogszabályi, valamint intézményi okokra vezethető vissza. Csók Zsolt alezredes, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) szakértője szerint elengedhetetlen, hogy a vásárlók és a döntéshozók is tisztában legyenek a helyzet súlyosságával, és a jogalkotók tegyenek lépéseket a megoldás érdekében.
Az elmúlt években számos esetben fordult elő, hogy a vevők csak az autó forgalomba helyezésekor szembesültek azzal, hogy a megvásárolt jármű nemzetközi körözés alatt áll. Jellemző példa erre egy Jaguar XK esete, amelyet egy budapesti kereskedő vett meg, majd később kiderült, hogy a spanyol rendőrség 2010 óta körözi. A NEBEK feladata a bűncselekményekkel kapcsolatos információk továbbítása a hazai és külföldi hatóságok között, így munkatársaik pontos rálátással bírnak a nemzetközi járműkörözésekre.
Amikor Magyarországon lopnak el egy autót, a rendőrség körözést rendel el, és az autó egyedi azonosító adatai, például az alvázszáma, bekerülnek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) és az Interpol nyilvántartásába. Ez biztosítja, hogy a világ hatóságai értesüljenek a lopott státuszról, ahogy például a szerb vagy ukrán hatóságok is látják a náluk forgalomba helyezésre váró autók előéletét. Bár Ukrajnába már ritkábban viszik a nyugati lopott autókat, a Balkán továbbra is népszerű célpontnak számít az orgazdák körében, ahol az Audi a legkeresettebb márka.
Számos autógyártó, köztük az Audi is, együttműködik a nemzetközi nyomozó szervekkel az Invex információs rendszeren keresztül. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a hatóságok értesüljenek, ha egy lopott autót márkaszervizben diagnosztikai berendezésre kapcsolnak, vagy ha annak alkatrészeit újrahasznosítanák. A modern LED-es fényszórók, motorvezérlő egységek és fedélzeti infotainment rendszerek mind egyedi azonosító adatokat hordoznak, így ezekről is kiderülhet, ha lopott járműből származnak.
Csók Zsolt javasolja, hogy aki bontott elektronikát vásárol autójához, őrizze meg a számlát vagy származási papírt, mert ez később fontos lehet. A feketén szétbontott autók alkatrészei gyakran Lengyelországba kerülnek, ahonnan az interneten keresztül értékesítik őket. Előfordult már, hogy egy lopott járművet egy hazai márkaszerviz jelzése alapján foglalt le a rendőrség, azonban az alkatrészek eredetének előzetes ellenőrzésére a vásárlók számára nincs mód.
A probléma gyökerei mélyen húzódnak, és nem csupán a használt autókra korlátozódnak, hiszen a NEBEK nemzetközi körözési nyilvántartásában hajók, repülők, munkagépek, szerszámgépek és csónakmotorok ügyeit is kezelik. Az összes tárgy- és járműkörözési üggyel mindössze három ember foglalkozik a központban, ami jelentős létszámhiányt jelent. Magyarország régóta tranzitországnak számít az orgazdák számára, ami tovább nehezíti az ügyek felderítését.
A létszámhiány mellett az informatikai rendszerek hiányosságai is akadályozzák a munkát. Példaként említhető az Eucaris (European Car and Driving Licence Information System) platform, amelynek célja az országok jármű- és jogosítvány adatbázisainak könnyű hozzáférhetősége. Az Eucaris hasznos a külföldi szabálysértők azonosításában, és jelzi az eltűntként nyilvántartott autókat is.
Az Eucaris magyar lekérdező felületén azonban előfordul, hogy a forgalomból kivont járműveket lopottként tünteti fel egy másik tagországban. Ez további ellenőrzéseket tesz szükségessé a NEBEK szakemberei részéről, mielőtt a magyar rendőrség intézkedne. Ezek a hibák és eltérések lassítják a folyamatokat és növelik a bizonytalanságot.
A használt importautók vásárlói rendkívül kiszolgáltatottak ebben a helyzetben. Bár megtesznek minden jogszabályi lépést – kötelező biztosítást kötnek, eredetiségvizsgálatra viszik az autót, majd hatósági bizonyítványt kapnak arról, hogy a jármű nem szerepel a körözési nyilvántartásban –, ez a bizonyítvány kizárólag a Magyarországon elrendelt körözésekre vonatkozik. A nemzetközi körözéseket nem veszi figyelembe, és ezt sokszor még az eredetiségvizsgálók sem tudják.
A Schengeni végrehajtási egyezmény korlátai miatt Magyarországon csak meghatározott bűnügyi szervek, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az ügyészség, a bíróságok és a forgalomba helyezést végző hatóság férhet hozzá a SIS-ben tárolt körözési adatokhoz. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélyek és az eredetiségvizsgáló állomások nem ellenőrizhetik közvetlenül a nemzetközi adatbázisokat, ami alapvető biztonsági rést okoz a rendszerben.
Ez a hiányosság teszi lehetővé, hogy a jóhiszemű vásárlók csak a forgalomba helyezés utolsó fázisában, a kormányablakban értesüljenek arról, hogy az általuk megvásárolt autó lopott. A helyzet nem csupán magyarországi, hanem nemzetközi jogrendbeli okokból kifolyólag is rendkívül nehéz, és komoly anyagi, valamint jogi következményekkel járhat az érintettek számára.
Csók Zsolt alezredes szerint sürgősen korrigálni kellene az eredetiségvizsgálat eredményéről szóló okiratban szereplő körözési információra vonatkozó megállapítást. Ezt a Jármű Szolgáltatási Platformon is meg lehetne tenni, de az eredetiségvizsgáló állomások nemzetközi körözési adatokhoz való hozzáféréséhez EU-s vagy schengeni szintű jogszabály-módosításra lenne szükség. Jelenleg nincs esély arra, hogy az autósok közvetlenül ellenőrizhessék az Interpol és a SIS rendszerekben a kiszemelt autók státuszát.
A szakértő határozottan óva int mindenkit attól, hogy fizetős szolgáltatók ígéreteiben bízzon, amelyek alvázszám alapján ígérnek nemzetközi körözési lekérdezést. Egy közelmúltbeli eset is igazolja, hogy az ilyen jelentések megbízhatatlanok, és nem helyettesítik a hivatalos rendőrségi információkat. A körözési adatok jobb hozzáférhetőségének jogi keretei hiányoznak, ezért a NEBEK és más állami szervek sem adhatnak felvilágosítást a magánszemélyeknek a nemzetközi járműkörözésekről.
A központ rendszeresen kap ilyen megkereséseket, de kénytelen elutasítani azokat. A szakértő hangsúlyozta, hogy a nemzetközi körözésekkel kapcsolatos tájékoztatást mindig az ügyben eljáró rendőrkapitányságoknak adják. Ezért a problémás ügyekben kizárólag az illetékes rendőrkapitányságokhoz érdemes fordulni, remélve, hogy a jogalkotók mihamarabb megoldást találnak erre a hosszan tartó és súlyos problémára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása