A Magyar Államkincstár informatikai rendszereit ért kibertámadás kapcsán a YellowCube kiberbiztonsági cég részletes elemzést készített az esetről. Az incidens, amelyről korábban a 24.hu is beszámolt, rávilágított az államkincstári dolgozók jelszavainak súlyos hiányosságaira és a biztonsági protokollok nem megfelelő kezelésére.
Az elemzés szerint a kiszivárgott adatok között számos olyan jelszó szerepelt, amelyek a kiberbiztonsági alapelveknek egyáltalán nem felelnek meg. Példaként említhetők az egyszerű, könnyen kitalálható kombinációk, mint a „Jelszó123”, „Államkincstár69” vagy a „Password-1”. Ezek a jelszavak a szakértők szerint rendkívül sebezhetővé teszik a rendszereket a brute-force és szótár alapú támadásokkal szemben. Emellett olyan, szintén gyengének minősülő variációk is előfordultak, mint az „A1B2c3d4”, „ABcd1234_”, az „111111” vagy az „abcd1234”. A „Start12345678” is a könnyen feltörhető kategóriába tartozik. A YellowCube jelentése szerint nem ritkán fordultak elő állatok és mesefigurák nevei, valamint személyes adatokra épülő kombinációk, például név és születési dátum felhasználásával alkotott jelszavak. Ezek a mintázatok azt mutatják, hogy a felhasználók nem követték a biztonságos jelszóhasználatra vonatkozó ajánlásokat, ami jelentősen növelte a rendszer sebezhetőségét.
A kiberbiztonsági cég elemzése kiemelte, hogy a támadás során nem csupán a gyenge jelszavak jelentettek problémát, hanem a reagálás hiánya is. Miután a hekkerek sikeresen leállították a Symantec végpontvédelmi rendszert, a riasztások napokon keresztül érkeztek a rendszergazdákhoz, azonban ezekre senki sem reagált megfelelő időben. Ez a késlekedés kritikus időt biztosított a támadóknak a belső hálózatban való mozgásra és további károk okozására, még akkor is, ha végül nem sikerült nagy mennyiségű adatot eltulajdonítaniuk.
Az incidens az Államkincstár alá tartozó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) érte. Bár a behatolás súlyos volt, a szakértők szerint nagy mennyiségű adat kivitele az államkincstár hálózatáról kivitelezhetetlen lett volna a rendelkezésre álló idő alatt. Egy 229,1 terabájtnyi adat ellopásához a behatolás után tartósan 7,5 Gbps sávszélességre lett volna szükség, ami nem állt rendelkezésre. A nyilvánosságra hozott bizonyítékcsomag mindössze mintegy 70 megabájtos volt, és a hekkerek nem kértek váltságdíjat az adatokért.
A támadás elkövetőjével kapcsolatban kezdetben orosz elkövetőkre gyanakodtak. Azonban a KELA Cyber Intelligence Center elemzése szerint a ByteToBreach nevű hekkercsoportot Zakaria Mahdjoub, egy algériai lakos üzemeltetheti. Ezt az állítást technikai bizonyítékokkal is alátámasztották, ami új megvilágításba helyezi az incidens eredetét és az elkövetők kilétét.
Az eset rávilágít a kiberbiztonsági protokollok és a felhasználói tudatosság fontosságára a kritikus infrastruktúrák védelmében. A gyenge jelszavak és a késedelmes reakciók súlyos kockázatot jelentenek, amelyek megfelelő intézkedésekkel megelőzhetők lennének a jövőben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása