Egy friss bírósági döntés értelmében a Google-t nem kötelezhetik arra, hogy felossza, vagyis leválassza rendkívül kiterjedt online hirdetési üzletágát. Ez az ítélet jelentős győzelmet és egyben megkönnyebbülést jelent a technológiai óriás számára, amely hosszú ideje áll a trösztellenes vizsgálatok kereszttüzében.
Az ügy előzményei egészen 2023-ig nyúlnak vissza, amikor az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma, a Biden-kormányzat képviseletében, tizenhét amerikai állammal együtt pert indított a Google ellen. A vádak szerint a vállalat visszaélt domináns piaci helyzetével, és jogellenesen tartott fenn monopóliumot az online hirdetéstechnológiai piacon. A per célja az volt, hogy a bíróság kényszerítse a Google-t üzleti gyakorlatainak megváltoztatására, akár a hirdetési üzletágának feldarabolásával is, ezzel elősegítve a versenyt és megakadályozva a további piaci torzulásokat.
A jogi eljárás során tavaly áprilisban a Google-t bűnösnek találták az amerikai trösztellenes törvények megsértésében. A bíróság akkor megállapította, hogy a vállalat valóban visszaélt monopolhelyzetével az online hirdetési szektorban. Ez az ítélet komoly precedenst teremtett, és számos elemző arra számított, hogy a további szankciók drasztikus lépéseket is magukban foglalhatnak, mint például a vállalat felosztása.
Azonban Leonie M. Brinkema, Virginia állam szövetségi bírája szerdai ítéletében részben eltért a korábbi várakozásoktól. A bíró megerősítette, hogy a Google valóban monopolhelyzetet alakított ki és tartott fenn az online hirdetési piacon, ezzel elismerve a kormányzat alapvető aggodalmait. Ugyanakkor elutasította a kormányzat azon javaslatát, amely a Google hirdetési üzletágának felosztását célozta. A bíróság álláspontja szerint a vállalat feldarabolása helyett más típusú beavatkozásokra van szükség.
A bírói döntés értelmében a Google-nak „viselkedésbeli korrekciós intézkedéseket” kell végrehajtania. Ezek az intézkedések a vállalat üzleti gyakorlatainak módosítását jelentik, amelyek célja a verseny előmozdítása és a monopolhelyzetből adódó visszaélések megakadályozása a jövőben. Bár a konkrét intézkedések részletei nem kerültek nyilvánosságra az ítéletben, általánosságban elmondható, hogy az ilyen típusú korrekciók magukban foglalhatják a piaci átláthatóság növelését, a versenytársak hozzáférésének biztosítását bizonyos platformokhoz, vagy a diszkriminatív gyakorlatok megszüntetését.
A Google már a tavaly áprilisi elmarasztaló ítélet ellen is fellebbezett. A vállalat jogi képviselői azzal érveltek, hogy az Igazságügyi Minisztérium által javasolt korrekciós intézkedések és szankciók, amelyeket a per elvesztése esetére dolgoztak ki, messze túllépik a törvényi kereteket. A Google álláspontja szerint a javasolt felosztás aránytalan és káros lenne, nemcsak a vállalat, hanem a kisebb vállalkozások és a digitális ökoszisztéma egésze számára is.
Lee-Anne Mulholland, a Google szabályozási ügyekért felelős alelnöke azonnal reagált a bírói döntésre. Kijelentette, hogy „Nagy örömünkre szolgál, hogy a bíróság elutasította az Igazságügyi Minisztérium javaslatát, amely a kisvállalkozások új ügyfelek elérését és növekedését segítő eszközök felosztására irányult.” Ez a nyilatkozat rávilágít a Google azon érvelésére, miszerint a hirdetési platformjai alapvető fontosságúak a kis- és középvállalkozások számára a digitális térben való boldoguláshoz, és ezek felosztása hátrányosan érintené őket.
Összességében a mostani bírósági ítélet jelentős mérföldkő a Google elleni trösztellenes perek sorában. Bár a bíróság megerősítette a vállalat monopolhelyzetét, elutasította a legdrákóibb szankciót, a kényszerű felosztást. Ehelyett a hangsúly a viselkedésbeli korrekciókon van, amelyek célja a piaci verseny helyreállítása anélkül, hogy radikálisan átalakítanák a Google üzleti struktúráját. A döntés hosszú távú hatásai még nem teljesen világosak, de egyértelmű, hogy a Google-nak továbbra is szigorú felügyelet mellett kell működnie az online hirdetési piacon.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása