A glicin, egy a szervezetben is termelődő aminosav, 2024-ben vált rendkívül népszerűvé a közösségi média felületein, mint az egészséges életmód és a fiatalos megjelenés egyik kulcsfontosságú eleme. Különösen a negyvenes és ötvenes éveikben járó nők körében terjedt el, akik fittségük és látszólagos fiatalságuk magyarázataként gyakran említik a mozgás, alvás és táplálkozás mellett. Ez az aminosav, amely a fehérjék építőkövei közé tartozik, nem esszenciális, ami azt jelenti, hogy a test képes előállítani, ellentétben az esszenciális aminosavakkal, melyeket kizárólag élelmiszerekből lehet bevinni.
A glicin térhódítása a közösségi médiában, különösen az X-en és a TikTokon, gyorsan zajlott 2024-ben. A felhasználók, gyakran influenszerek, videókban mutatják be, hogyan építik be mindennapjaikba ezt az anyagot, mint szépségük és energiaszintjük támogatóját. A glicin étrend-kiegészítő formájában, cukorízű porokként is elérhető a bioboltokban, de természetes módon is megtalálható számos fehérjében gazdag élelmiszerben, mint például a baromfihúsban, tojásban, halakban és hüvelyesekben.
Felmerül a kérdés, hogy valóban szükség van-e az extra glicin bevitelére, és ha igen, milyen mennyiségben biztonságos. A szervezet által termelt glicin mennyisége ugyanis gyakran nem elegendő a napi szükséglet kielégítésére. Amennyiben valaki nem fogyaszt elegendő fehérjét, érdemes lehet kipróbálni, de a javasolt napi adag mindössze 2-3 gramm, mivel a nagyobb dózisok emésztőrendszeri problémákhoz, például gyomorpanaszokhoz vezethetnek.
A glicin a szervezet egyik alapvető építőköve, amely számos biológiai folyamatban részt vesz. Bár a test képes szintetizálni, bizonyos esetekben, például fokozott igénybevétel vagy elégtelen fehérjebevitel esetén, a külső pótlás indokolt lehet. Az aminosav kulcsszerepet játszik a sejtek egészségének megőrzésében és a növekedési hormon működésének támogatásában, ami hozzájárulhat az általános jó közérzethez és vitalitáshoz.
Az aminosav számos pozitív hatással bírhat a szervezetre. Hozzájárulhat a gyulladások csökkentéséhez, a vércukorszint stabilizálásához és az anyagcsere szabályozásához. Emellett szerepet játszik a cirkadián ritmus befolyásolásában és az inzulinérzékenység javításában, ami különösen fontos a modern életmód kihívásai közepette.
A glicin széles körű jótékony hatásai miatt vált különösen érdekessé a kutatók és a nagyközönség számára. Segíti a kollagéntermelődést, ami elengedhetetlen a bőr, haj és ízületek egészségéhez, valamint szükséges az RNS és DNS szintézishez. Az izomtömeg megőrzésében is kulcsszerepet játszik, különösen idősebb korban, miközben energiát biztosít az izmoknak, stabilizálja a vércukorszintet és fokozza a szénhidrát anyagcserét.
Az aminosav hozzájárulhat a mélyebb és pihentetőbb alváshoz. Egy vizsgálat kimutatta, hogy a lefekvés előtt 30-60 perccel bevett három gramm glicin csökkentette az elalvási időt, javította az alvás minőségét, valamint a másnapi teljesítményt és memóriát. Ez a hatás annak köszönhető, hogy a glicin megnyugtatja a központi idegrendszert, csökkenti az agyi aktivitást, mérsékli a testhőmérsékletet és növeli a szerotonin termelődését.
Az öregedésgátló hatásokra vonatkozóan is ígéretes eredmények születtek. Állatkísérletekben a glicin 30-40 százalékkal hosszabbította meg az élettartamot. 2015-ben a Tsukuba Egyetem kutatóinak sikerült visszafordítaniuk az öregedési folyamatokat emberi sejteken glicin segítségével. Védi a sejtek mitokondriumait, gátolja a fehérje felhalmozódását, csökkenti a sejtszintű gyulladásokat és javítja a sejtek inzulinérzékenységét.
A glicin emellett felgyorsítja az alkohol lebontását és jótékony hatással van a szív egészségére. Édes, nyírfacukorra emlékeztető íze miatt sokan cukorhelyettesítőként is használják, ami további előnyt jelenthet azok számára, akik kerülni szeretnék a hagyományos cukrot.
Annak ellenére, hogy a glicin számos potenciális előnnyel jár, fontos tudni, hogy hivatalos étrendi referenciaérték az ajánlott beviteli mennyiségre vonatkozóan még nem létezik. Egy átlagos felnőtt naponta körülbelül 2 gramm glicint fogyaszt természetes fehérjeforrásokból. Katherine Basbaum amerikai dietetikus azt javasolja, hogy inkább növeljük a tojás, baromfi, tenger gyümölcsei, szója és hüvelyesek fogyasztását, mintsem étrend-kiegészítőkhöz forduljunk. Ennek oka, hogy az étrend-kiegészítőket az FDA nem szabályozza olyan szigorúan, mint a gyógyszereket.
A nagyobb mennyiségű glicin egyszeri bevitele emésztőrendszeri kellemetlenségeket, például hasmenést és puffadást okozhat. Bár neurotranszmitterként is részt vesz az idegrendszer működésében, kis létszámú, rövid ideig tartó vizsgálatokban nem mindenkinél segítette az alvást, és a másnapi fáradtságérzettel kapcsolatos hatásai is további kutatásokat igényelnek.
Vannak feltételezések, bár még nem elegendő bizonyíték támasztja alá, hogy a glicin rossz hatással lehet a vesékre, ezért vesebetegség esetén alkalmazása nem javasolt. Májbetegség esetén is érdemes konzultálni a kezelőorvossal. Mivel hatással van a növekedési hormonra, befolyásolhatja a hormonháztartást, és nem zárható ki a függőség kialakulásának lehetősége sem. Mindezek alapján, mielőtt valaki a fiatalság, a hosszabb élet vagy a jobb alvás reményében glicint kezdene szedni, alapos tájékozódás és orvosi konzultáció javasolt.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása