Egy nemzetközi kutatás térképezte fel a gleccserekhez köthető hirtelen áradások globális kockázatát, melyek világszerte mintegy 15 millió embert veszélyeztetnek. A szakértők szerint a klímaváltozás felgyorsítja a gleccserek olvadását és a hegyoldalak instabilitását, ami földcsuszamlásokhoz és pusztító árhullámokhoz vezethet. A közelmúltbeli nepáli villámárvíz, amely több száz ember halálát okozta, rávilágított ezen jelenségek súlyosságára és arra, hogy a katasztrófát nem szabad elszigetelt esetként kezelni.
Nepál északkeleti részén, a Tibethez közeli határvidéken pusztító villámárvíz söpört végig, melynek következtében több százan meghaltak, és csaknem ötezren eltűntként szerepelnek. A tudósok feltételezése szerint a tragédiát a Langtangn Lirung hegyen bekövetkezett gleccseromlás indíthatta el, melynek erejét 5,2-es erősségű földrengésként is regisztrálták a műszerek. Bár a pontos rekonstrukció hónapokig tarthat, a szakértők már most arra figyelmeztetnek, hogy az esemény egy szélesebb körű problémára utal.
Jonathan Carrivick, a Leedsi Egyetem gleccseráradásokkal foglalkozó szakértője szerint a nepáli áradás egy hatalmas kőzetomláshoz köthető, amely a gleccser jelentős részét is magával sodorta. Az Antarctic Glaciers kutatócsoport előzetes elemzése megerősítette, hogy földcsuszamlás és gleccseromlás történt az árvíz előtt. A lezúduló jég és kőzet összekeveredett a korábbi áradások során lerakódott üledékkel, majd ideiglenesen eltorlaszolta a Lhende Khola folyót.
A folyó elzáródása miatt rövid időre egy hatalmas tó alakult ki, melynek természetes gátja végül átszakadt. A felgyülemlett víztömeg pusztító árhullámként zúdult lefelé, elindítva egy veszélyes láncreakciót. Egyetlen esemény így több természeti folyamatot is beindíthat, például egy gleccseromlás folyóelzáródást, majd az elduzzadt víz áttörését okozhatja.
A Nature Communications folyóiratban publikált tanulmány a legújabb modellezési módszerekkel térképezte fel a gleccsertavakhoz kapcsolódó áradások (GLOF) kockázatát. Az eredmények szerint világszerte mintegy 15 millió ember él olyan területeken, amelyeket ilyen típusú áradások veszélyeztethetnek. A veszélyeztetett lakosság több mint fele mindössze négy országban, Indiában, Pakisztánban, Peruban és Kínában koncentrálódik.
A legnagyobb kockázatot Ázsia magashegységi térsége jelenti, ideértve a Himaláját, a Karakorumot és a Hindukust, ahol a GLOF-oknak kitett emberek 62 százaléka él. Indiában körülbelül hárommillió, Pakisztánban pedig mintegy kétmillió ember él veszélyeztetett területen. Több mint egymillió ember kevesebb mint tíz kilométerre található a potenciális veszélyforrást jelentő gleccsertavaktól.
Ázsia ezen részei a világ leggyorsabban melegedő térségei közé tartoznak, ami gyorsan olvadó gleccserekhez és növekvő olvadékvíztavakhoz vezet. Az éghajlat melegedésével a zsugorodó gleccserek és az olvadó fagyott talaj destabilizálhatják a hegyoldalakat, növelve a kőomlások, földcsuszamlások és lavinák kockázatát. Ezek az események „veszélyláncolatokat” hozhatnak létre, amelyek hatalmas mennyiségű jeget és vizet juttathatnak a lakott területekre, ahogyan a nepáli katasztrófa esetében is feltételezik.
Jonathan Carrivick kiemelte, hogy a klímaváltozás tovább növelheti az ilyen események előfordulásának esélyét, mivel a hegyvidékek melegedése egyszerre érinti a gleccsereket és a permafrosztot. A tartósan fagyott talaj és a gleccserek olvadása instabilabbá teszi a hegyoldalakat, ami gyakrabban vezethet a Nepálban látottnál nagyobb katasztrófákhoz.
A Himalája, Karakorum és Hindukus kiemelkedő kockázata mellett a kutatás más jelentős veszélyeztetett térségeket is azonosított, például az Andokat. Bár korábbi vizsgálatokban talán nem kapott kellő figyelmet, az Andokban a gleccsertavak száma 1990 óta 93 százalékkal nőtt, szemben Ázsia magashegységeinek 37 százalékos növekedésével. Ezért Peru a világ harmadik legveszélyeztetettebb országa a kutatás szerint, és a három legveszélyesebb folyómedence közül kettő is az Andokban található: a perui Santa-medence és a bolíviai Beni-medence.
Rachel Carr, a Newcastle Egyetem glaciológusa és a tanulmány társszerzője arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csupán a vidéki, hegyvidéki közösségek vannak veszélyben. Az Andok gleccserei a nagyvárosok vízellátásában is kulcsszerepet játszanak, így a városi infrastruktúra is érintett lehet. Emellett Észak-Amerika, különösen Kanada egyes részei és a Csendes-óceán északnyugati térsége, valamint az Alpok is kockázatos területek közé tartoznak.
A gleccserek összeomlásához, földcsuszamlásokhoz és hirtelen áradásokhoz hasonló események korábban is előfordultak. Például 2021-ben Indiában egy hatalmas kőzet- és jégomlás több mint 200 ember halálát okozta, és két vízerőművet is megrongált. Kanadában 2020-ban egy sziklaomlás során mintegy 18 millió köbméternyi kőzet zuhant egy gleccsertóba, közel tíz kilométer hosszú területet mosva végig.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy nem új jelenségekről van szó, hanem arról, hogy az éghajlatváltozás, a gleccserek olvadása és a hegyvidéki területek instabilitása mellett egyre több ember és kritikus infrastruktúra kerül az ilyen események útjába. Bár a tudományos világban vita folyik arról, hogy a GLOF-ok száma valóban növekszik-e, a szakértők szerint kétségtelen, hogy ezek az események egyre veszélyesebbé válnak.
Ez a növekvő veszély a népesség gyarapodásával és a folyók mentén, valamint a hegyvidékek alatt található infrastruktúra bővülésével magyarázható. Ezért elképzelhető, hogy a jövőben a nepálihoz hasonló léptékű katasztrófák következnek be, bár pontosan megjósolni, hogy mikor és hol, szinte lehetetlen. A globális felmelegedés hatásai miatt a hegyvidéki régiókban élő közösségeknek fel kell készülniük a fokozott kockázatokra.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása