Egy nemzetközi kutatás térképezte fel a világ azon gleccservidékeit, amelyek a következő időszakokban komoly árvízveszélyt jelenthetnek. A szakértők becslése szerint világszerte mintegy 15 millió ember él olyan területen, amelyet gleccserhez köthető hirtelen áradás fenyeget. A klímaváltozás felgyorsítja a gleccserek olvadását és a fagyott talaj felengedését, ami instabilabbá teheti a hegyoldalakat.
A kutatás különösen nagy figyelmet kapott egy nemrégiben történt nepáli villámárvíz miatt, amely az északkeleti, Tibethez közeli határrégióban pusztított. A katasztrófa több száz ember halálát okozta, és csaknem ötezren tűntek el a beszámolók szerint. A tudósok feltételezése szerint a tragédiát a Langtangn Lirung hegyen bekövetkezett gleccseromlás indíthatta el, melynek erejét 5,2-es erősségű földrengésként is regisztrálták.
Jonathan Carrivick, a Leedsi Egyetem gleccseráradásokkal foglalkozó szakértője szerint az esemény egy hatalmas kőzetomláshoz köthető, amely a gleccser jelentős részét is magával sodorta. Az Antarctic Glaciers kutatócsoport előzetes elemzése megerősítette, hogy földcsuszamlás és gleccseromlás történt az árvíz előtt. A hegyről lezúduló jég és kőzet eltorlaszolta a Lhende Khola folyót, ideiglenesen egy hatalmas tavat hozva létre.
Amikor ez a természetes gát átszakadt, a felgyülemlett víz pusztító árhullámként zúdult lefelé. Ez a folyamat egy "veszélyláncolat" tipikus példája, ahol egyetlen esemény több különböző természeti jelenséget indít el egymás után, hatalmas mennyiségű törmeléket és vizet juttatva a lakott területekre.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány a legújabb modellezési módszerekkel térképezte fel a gleccsertavakhoz kapcsolódó áradások, az úgynevezett GLOF-ok (Glacial Lake Outburst Flood) veszélyeit. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a nepáli katasztrófát nem szabad elszigetelt eseményként kezelni, hanem egy szélesebb körű, globális probléma részeként kell értelmezni.
Carrivick professzor kiemelte, hogy a klímaváltozás tovább növeli az ilyen események előfordulásának esélyét, mivel a hegyvidékek melegedése egyszerre érinti a gleccsereket és a permafrosztot, azaz a tartósan fagyott talajt. A felmelegedés miatt olvadó permafroszt és gleccserek destabilizálják a hegyoldalakat, ami gyakoribbá és nagyobb méretűvé teheti a földcsuszamlásokat, lavinákat és az ebből eredő áradásokat.
A becslések szerint a GLOF-oknak kitett 15 millió ember több mint fele mindössze négy országban él: Indiában, Pakisztánban, Peruban és Kínában. A legnagyobb kockázatot Ázsia magashegységi térsége jelenti, beleértve a Himaláját, a Karakorumot és a Hindukust, ahol a veszélyeztetett lakosság 62 százaléka él. Indiában mintegy hárommillió, Pakisztánban pedig körülbelül kétmillió ember él ilyen területeken.
Több mint egymillió ember kevesebb mint 10 kilométerre lakik a potenciális veszélyforrásnak számító gleccsertavaktól. Ez különösen aggasztó, mivel Ázsia ezen részei a világ leggyorsabban melegedő térségei közé tartoznak. Itt egyszerre vannak jelen a gyorsan olvadó gleccserek, a növekvő olvadékvíztavak és a világ legmeredekebb hegyoldalai, ami ideális feltételeket teremt a veszélyláncolatok kialakulásához.
Bár Ázsia magashegységei kiemelkedő kockázatot jelentenek, a kutatás más jelentős veszélyeztetett térségeket is azonosított. Az Andok például, ahol a gleccsertavak száma 1990 óta 93 százalékkal nőtt, komoly figyelmet érdemel. Összehasonlításképpen Ázsia magashegységeiben ugyanezen időszak alatt 37 százalékos növekedést mértek. Peru a világ harmadik legveszélyeztetettebb országa a kutatás alapján, és a három legveszélyesebb folyómedence közül kettő, a perui Santa-medence és a bolíviai Beni-medence is itt található.
Rachel Carr, a Newcastle Egyetem glaciológusa és a tanulmány társszerzője hangsúlyozta, hogy nem csupán a vidéki, hegyvidéki közösségek vannak veszélyben, hiszen az Andok gleccserei a nagyvárosok vízellátásában is kulcsszerepet játszanak. A kockázat emellett Észak-Amerikát, különösen Kanada egyes részeit és a Csendes-óceán északnyugati térségét, valamint az Alpokat is érinti.
Hasonló események, mint a 2021-es indiai törmelékár, amely több mint 200 ember halálát okozta, vagy a 2020-as kanadai sziklaomlás, már korábban is előfordultak. A probléma nem az, hogy új folyamatok jelennének meg, hanem az, hogy a klímaváltozás, a gleccserek olvadása és a hegyvidéki területek instabilabbá válása mellett egyre több ember és infrastruktúra kerül az ilyen események lehetséges útjába. Bár a GLOF-ok számának növekedéséről vita folyik, a szakértők szerint kétségtelen, hogy ezek az események egyre veszélyesebbé válnak, és egy jövőbeli, a nepálihoz hasonló léptékű katasztrófa bekövetkezése valószínűsíthető, bár pontos helye és ideje megjósolhatatlan.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása