Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál alapítója a GKI konferenciáján beszélt a magyar gazdaság helyzetéről és a rendezvény jövőjéről. Kijelentette, hogy az elmúlt időszak nehézségei miatt már az állami támogatás lehetőségét is mérlegeli, annak ellenére, hogy korábban büszke volt a fesztivál állami segítség nélküli működésére. A fesztiválalapító hangsúlyozta, hogy a cél egy fenntartható működési modell kialakítása, amely hosszú távon is életképes.
Gerendai Károly a konferencián részletesen kifejtette, hogy az elmúlt években készített üzleti és stratégiai tervek rendre nem valósultak meg a várakozások szerint. Emiatt a jövőre vonatkozóan jelenleg inkább reményekről, mint biztos előrejelzésekről lehet beszélni, még a közelgő évek tekintetében is. A fesztiválalapító szerint a magyar gazdaság, a turizmus, a vendéglátás és a rendezvényszervezés területén egyelőre nem látható tisztán az új kormány gazdaságpolitikájának iránya.
Úgy véli, jelentős előrelépést jelentene, ha a gazdaság valóban piaci alapon működhetne, és a politikai döntések kevésbé befolyásolnák a gazdasági racionalitást. Gerendai Károly elmondta, hogy kellemetlenül érinti az állami segítség szükségességének gondolata, hiszen korábban a Sziget független működése volt a védjegye. Saját bevallása szerint olyan megoldást szeretne találni, amely révén a vállalkozás támogatás nélkül is fenntartható maradna a jövőben.
A fesztiválalapító ugyanakkor hozzátette, hogy a jelenlegi körülmények között szükség lehet állami támogatásra a fennmaradáshoz. Kifejezte, hogy bár ez a lépés elengedhetetlenné válhat, közben szégyelli is magát emiatt, mivel alapvetően nem ez a kívánt út. A cél továbbra is egy olyan üzleti modell megteremtése, amely önmagában is megállja a helyét.
A Sziget Fesztivál hosszú éveken át az állami támogatás hiányában is sikeresen működött, ami Gerendai Károly számára kiemelt büszkeség forrása volt. Ez a függetlenség tette lehetővé a fesztivál egyedi arculatának és nemzetközi hírnevének kialakítását. A jelenlegi gazdasági környezet azonban arra kényszeríti, hogy felülvizsgálja ezt az elvet és nyitott legyen az állami segítség lehetőségére.
A gazdasági környezet bizonytalansága, a tervezhetetlenség és a fesztiválipar egészét sújtó problémák vezettek ehhez a paradigmaváltáshoz. Gerendai Károly kritikus hangon beszélt arról, hogy a politika gyakran a választói akaratot a gazdasági racionalitás elé helyezi, ami torzítja a piaci folyamatokat. Szerinte komoly fejlődést jelentene, ha a politika nem akarna mindent felülről irányítani és elintézni, hanem teret engedne a piaci mechanizmusoknak.
Ez a szemléletváltás alapvető fontosságú lenne a gazdaság egészséges működéséhez és a vállalkozások stabilitásához. A rendezvényszervezés területén is érezhető a bizonytalanság, ami megnehezíti a hosszú távú stratégiai tervezést és a befektetések vonzását. A Sziget alapítója szerint a gazdasági szereplőknek nagyobb kiszámíthatóságra és stabilabb keretekre lenne szükségük.
A Sziget Fesztivál jövője szempontjából kulcsfontosságú a nemzetközi pozíció megerősítése és a külföldi látogatók számának jelentős növelése. Gerendai Károly célja, hogy egy év alatt legalább 30, de inkább 50 százalékos növekedést érjenek el ezen a területen, korrigálva az elmúlt időszak visszaesését. Ez a nemzetközi közönség visszahódítása elengedhetetlen a fesztivál hosszú távú életképességéhez.
Enélkül az állami támogatás önmagában nem jelentene tartós megoldást, csupán átmeneti segítséget nyújtana. A fesztiválalapító egyértelművé tette, hogy az állami segítséget csak akkor tartaná valódi megoldásnak, ha azzal párhuzamosan a fesztivál működésének gazdasági alapjai is megerősödnének. Ez azt jelenti, hogy a támogatásnak katalizátorként kellene működnie, nem pedig állandó finanszírozási forrásként.
Kijelentette, hogy ha a fesztivál nem tudja megerősíteni a saját gazdasági alapjait és nemzetközi pozícióját, akkor az állami segítség is csupán a lélegeztetőgépen tartást jelentené. Ez a megközelítés összhangban van korábbi elvével, miszerint nem szeretné, ha cégeket mesterségesen tartanának fenn. A cél tehát nem a puszta túlélés, hanem egy önfenntartó és virágzó fesztivál megteremtése.
A Sziget Fesztivál számára tehát nem pusztán a rövid távú finanszírozás biztosítása a kérdés, hanem egy olyan fenntartható működési modell kialakítása, amely hosszú távon is életképes. A fesztivál jövője így számos tényezőtől függ, amelyek komplex módon befolyásolják egymást. Ezek közé tartozik a nemzetközi közönség visszahódítása, a makrogazdasági környezet alakulása és az, hogy sikerül-e olyan megoldást találni, amely csökkenti az állami támogatás szükségességét.
A fesztivál alapítója abban reménykedik, hogy lesz kiút a jelenlegi nehéz helyzetből, de a kérdés az, hogy "bírják-e addig szuflával", amíg a fenntartható működés megvalósul. Ez a mondat rávilágít a jelenlegi finanszírozási kihívásokra és a sürgősségre. Ehhez elengedhetetlen a nemzetközi piac erősítése és egy stabil gazdasági háttér megteremtése, amely lehetővé teszi a fesztivál független és sikeres működését a jövőben.
A Sziget jövője tehát egyaránt függ a belső stratégiai döntésektől és a külső gazdasági, valamint politikai környezet alakulásától. Gerendai Károly nyilatkozata rávilágít a magyar fesztiválipar előtt álló kihívásokra és a fenntartható üzleti modellek fontosságára a változó világban.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása