Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között a közelmúltban létrejött dízelmegállapodás, valamint az amerikai fél által bejelentett energetikai tűzszünet mélyreható változásokat jelez a nemzetközi politikai színtéren. Az Egyesült Államok részlegesen enyhítette az orosz energiahordozók exportjára vonatkozó szankciókat, ami Kosztur András geopolitikai elemző szerint elsősorban az ukrajnai konfliktus rendezésével kapcsolatos amerikai politika irányváltását tükrözi. Az energiaárak alakulása másodlagos szempontnak tűnik ebben a komplex játszmában, amelynek következményei messzemenőek lehetnek Ukrajnára, Európára és az amerikai-orosz kapcsolatokra nézve.
Az elmúlt napokban Donald Trump váratlanul dízelmegállapodást kötött Vlagyimir Putyinnal, amelynek részeként Washington enyhítette az orosz energiahordozók exportjára vonatkozó szankciókat. Ezt követően az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be az Ukrajna és Oroszország közötti energetikai tűzszünetet, amelyről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem kapott előzetes tájékoztatást. Trump élesen bírálta Zelenszkijt, és kijelentette, hogy Ukrajnának új elnökre lenne szüksége. Washington emellett kilátásba helyezte az Ukrajnának nyújtott katonai és hírszerzési támogatás korlátozásának lehetőségét is.
Kosztur András elemző felidézte, hogy Donald Trump tavalyi beiktatásától Vlagyimir Putyinnal tartott alaszkai találkozójáig egy amerikai-orosz alku körvonalazódott. Akkor még reálisnak tűnt, hogy Moszkva és Washington mindkét fél számára elfogadható feltételekben egyezhet meg. Az orosz fél elvárta, hogy az amerikaiak elfogadtatják ezeket a feltételeket az ukránokkal és az európaiakkal, akár nyomásgyakorlással is, ahogy azt Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes is nyíltan kimondta.
Tavaly nyár óta azonban az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, és Trump aláírta a Lindsey Graham nevével fémjelzett, "pokoli szankciókról" szóló törvényt is. Ez a jogszabály lehetővé teszi az orosz kereskedelmi partnerek százszázalékos vámokkal való sújtását. Felmerült továbbá a Patriot-rakéták ukrajnai gyártása, és nyilvánvalóvá vált, hogy amerikai segítség nélkül az ukránok oroszországi mélységi csapásai sem lennének hatékonyak. Mindezek a lépések azt sugallták, hogy az európaiak és az ukránok meggyőzték az amerikai elnököt Ukrajna támogatásának fenntartásáról, még ha korlátozott mértékben is. Az elmúlt napok eseményei azonban egy újabb, fokozatos fordulatot jeleznek, amely Ukrajna békére kényszerítését célozhatja.
A dízelmegállapodás és az energetikai tűzszünet bejelentése egyértelműen Oroszországnak kedvez. Az orosz olajipar fellélegezhet, mivel a Graham-féle szankciók bevezetése valószínűleg elmarad. Az amerikaiak láthatóan úgy értelmezik az energetikai tűzszünetet, hogy az ukránok nem támadhatják az orosz olajipari létesítményeket.
Ennek próbájaként az oroszok nagyszabású támadást indítottak az ukrán energetikai rendszer ellen, és az amerikai reakció elmaradása megerősítheti ezt az értelmezést. Az Egyesült Államok egyre kevesebb hírszerzési adatot oszt meg az ukránokkal az orosz ballisztikus rakéták indításáról, ami több alkalommal is megismétlődött. Emellett korlátozták a Starlink használatát is: sebességhatárokat vezettek be, amelyek felett a műholdrendszerre kapcsolódó objektumok elveszítik a kapcsolatot. Az ukránok szerint emiatt több műveletük kudarcba fulladt, mivel az amerikaiak elmulasztották figyelmeztetni őket. Figyelemre méltó, hogy ez egybeesik azzal, hogy Elon Musk, a Starlinket üzemeltető SpaceX vezetője ismét bírálta Zelenszkij ukrán elnököt.
Donald Trump célja egy olyan helyzet megteremtése lehet, amelyben sem Kijevnek, sem Moszkvának nincs más választása, mint az általa javasolt kompromisszumos megoldás elfogadása. Ennek a béketervnek a sajtóban megjelent részletei szerint a háború a jelenlegi frontvonalak mentén állna meg, Ukrajna elismerné az orosz fennhatóságot az elfoglalt területek fölött. Cserébe jelentős nyugati befektetéseket és a NATO ötös cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciákat kapna, Oroszországgal szemben pedig feloldanák a szankciókat.
Egyelőre sem Kijev, sem az európaiak, sem Moszkva álláspontja nem ismert erről a tervről, amelyet az amerikaiak először az előbbi kettővel akarnak elfogadtatni. Az elemző szerint nem várható, hogy bármelyik felet könnyű lesz meggyőzni. Washington azonban a segítségmegvonással "bátoríthatja" Kijevet, míg Moszkvával szemben a "korbács és kenyér" politikáját alkalmazhatja. Ez utóbbi a szankciók fokozatos enyhítése mellett fenntartaná a szigorúbb intézkedések lehetőségét.
Oroszország számára a legfontosabb, hogy az Egyesült Államok ne térjen vissza Ukrajna támogatásának korábbi politikájához. Ezért Moszkva igyekszik engedékenyebbnek mutatkozni a tárgyalások során, de nem hajlandó jelentős érdeksérelmet elfogadni. Az orosz-amerikai kapcsolat alakulása attól függhet, hogy melyik fél mutatkozik hajthatatlanabbnak a Donbasz kérdésében. Az amerikaiak továbbra sem kívánják nyíltan felszólítani Ukrajnát területei feladására, az oroszok azonban az ukrán csapatok visszavonását tekintik a tűzszünet előfeltételének.
Az Egyesült Államok előtt három lehetőség áll, de jelenleg nem világos, melyiket választják. Az amerikai politika elmúlt időszakban tett lépéseiben mindhárom forgatókönyvre utaló jelek felfedezhetők. Európa és az Egyesült Államok viszonya ismét elmérgesedhet, mivel az európai politikai fősodor továbbra sem hajlandó változtatni az Ukrajna támogatásával kapcsolatos álláspontján.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása