A Független Közmédia Testület (FKT) jelöltjei a közelmúltban tartott parlamenti meghallgatásukon vázolták elképzeléseiket a közmédia jövőjéről. A leendő tagok egyetértettek abban, hogy a szervezetnek ellen kell állnia a politikai befolyásolási kísérleteknek, miközben hatékonyabb gazdálkodásra és minőségi tartalomgyártásra törekszik. Céljuk egy megbízható hírszolgáltatást nyújtó, modern, multiplatform közmédia létrehozása.
Az Országgyűlés Művelődési Bizottsága szerdán hallgatta meg az FKT jelöltjeit, akik közül hat szakembert támogatott a bizottság. A testület feladatai közé tartozik a közmédia gazdálkodásának ellenőrzése és a vezérigazgató kiválasztása. Bár a műsorok tartalmába közvetlenül nem szólhat bele, felhatalmazása van fellépni politikai befolyásolás vagy a közszolgálatiság elveinek megsértése esetén.
A jelöltek kiemelték a közmédia semlegességének megőrzését és a politikai nyomásra való reagálás fontosságát. Bayer Judit médiajogász, az FKT elnökének javasolt jelöltje szerint a közszolgálati médiának ellen kell állnia a politikai szereplők befolyásolási kísérleteinek. Sükösd Miklós médiakutató az FKT-t „pufferintézményként” és „golyóálló mellényként” jellemezte a kormány és a közmédia között, amely nyilvánosan tiltakozna a nyomásgyakorlás ellen. Szabó György, a Sanoma korábbi vezérigazgatója szintén hangsúlyozta, hogy az FKT nem lehet politikai szervezet, és minden nyomásnak ellent kell állnia.
A költségvetés kérdése is hangsúlyosan szerepelt a meghallgatásokon. Szabó György „nonszensznek” nevezte a korábbi Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 2025-re tervezett közel 160 milliárd forintos büdzséjét. Szerinte Magyarország GDP-hez viszonyítva kiemelkedően magas összeget fordít a közmédiára, ami pazarlás. Kollár Árpád költő és Hargitai Miklós, a Sajtószakszervezet elnöke is kisebb, ésszerűbb költségvetést és fenntartható gazdálkodást tart szükségesnek. Bálint Viktor közgazdász az átláthatóság jegyében javasolta a 100 millió forint feletti szerződések nyilvánosságra hozatalát.
A jelöltek egyöntetűen fontosnak tartották a minőségi gyerek- és ifjúsági műsorok fejlesztését, példaként említve a Kuflik sorozatot és a dán közmédia fiataloknak szóló tartalmait. A multiplatform megközelítés, az erős digitális és streaming jelenlét is kulcsfontosságú elemként jelent meg. Bayer Judit szerint a lineáris tévézés a múlté, digitális tartalmi hálózatot kell létrehozni, Sükösd Miklós pedig erős streaming és social jelenlétet vár. Hargitai Miklós a belső versenyt is elképzelhetőnek tartja a csatornák között a színvonal emelése érdekében.
Az FKT létrehozása a közmédia átalakításának részeként történik, melynek célja a szervezet működésének és gazdálkodásának felügyelete. A testület dönt a leendő vezérigazgatóról, ami jelentős befolyást biztosít a közmédia irányítására. A korábbi években az MTVA jelentős, 160 milliárd forintos költségvetéssel működött, ami Szabó György szerint aránytalanul magas az európai GDP-arányos költésekhez képest, például Lengyelországhoz viszonyítva.
A közmédia korábbi működésével kapcsolatban felmerültek aggályok a politikai befolyás és a dezinformáció terén. Bayer Judit szerint a kormány korábban „einstandolta” a közmédiát, ami uniós szabályoknak sem felelt meg, és a magyar közszolgálati csatornák a dezinformáció fő forrásai voltak. Ezért támogatja a közmédia teljes átvilágítását. Sükösd Miklós is kiemelte, hogy a közmédia elvesztette az emberek bizalmát, amit sürgősen vissza kell szerezni.
Az FKT jelöltjeinek elképzelései a közmédia alapvető megújulását vetítik előre. A politikai nyomással szembeni ellenállás, a gazdaságosabb és átláthatóbb működés elengedhetetlen a közszolgálati feladatok hiteles ellátásához. A kisebb költségvetés és a szerződések nyilvánosságra hozatala hozzájárulhat a közpénzek hatékonyabb felhasználásához és az elszámoltathatóság növeléséhez.
A minőségi gyerek- és ifjúsági műsorok, valamint a multiplatform megközelítés kulcsfontosságú a fiatalabb generációk eléréséhez és a közmédia relevanciájának megőrzéséhez a digitális korban. A szerkesztői felelősség és a szerkesztési alapelvek nyilvános elérhetősége segíthet a bizalom visszaszerzésében. A közönségbiztos intézménye pedig közvetlen visszajelzési lehetőséget biztosítana a nézők és hallgatók számára, erősítve a közmédia és a társadalom közötti kapcsolatot.
Az átvilágítás és az elszámoltatás lehetősége a korábbi problémák orvoslását célozza, és alapot teremthet egy új, megbízhatóbb működési modellhez. A jelöltek „dream teamként” hivatkoznak a testületre, ami a sokszínű kompetenciák révén komplex problémák kezelésére lehet képes.
A Független Közmédia Testület hat tagját a tervek szerint a következő héten választják meg, ami hivatalosan is elindítja a közmédia átalakítási folyamatát. A testületnek komoly kihívásokkal kell szembenéznie, mint például a politikai befolyásolási kísérletek kezelése, a gazdasági racionalizálás és a bizalom helyreállítása. Sükösd Miklós szerint az FKT feladata lesz, hogy „golyóálló mellényként” védje a közmédiát a külső nyomástól.
A belső tisztogatás és az elszámoltatás kérdése is napirenden marad, ahogy a szerkesztői felelősség és a fenntarthatósági célok megvalósítása is. A cél egy olyan szerethető közmédia létrehozása, amelyben a dolgozók szabadon, a közszolgálatiság elvei szerint végezhetik munkájukat. Az új vezetésnek kell majd megvalósítania a multiplatform stratégiát és a minőségi tartalomgyártást, hogy a közmédia hosszú távon is releváns és megbízható maradjon.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása