A Ferencvárosi Torna Club elnöke, Kubatov Gábor idén nyáron 155 milliárd forintos projektként említette a Fradivárost. A Népligetbe tervezett sportközpont, jelentős állami támogatások ellenére, eddig nem épült meg, és a beruházási tervek az évek során többször is módosultak. A 2022-es dokumentumok részletesen bemutatják, milyen létesítményekből állt volna a sportkomplexum, melynek megvalósítását akkoriban 2027-ig tervezték.
A klub megbízottja 2022 szeptemberében környezetvédelmi hatósági eljárást indított a beruházással kapcsolatban. Az ehhez benyújtott dokumentáció szerint a fejlesztést két ütemben képzelték el. Az első fázisban, 2023 és 2025 között, a Vajda Péter úttól délre eső területen épült volna fel a sportcsarnok-komplexum.
Ez magában foglalt volna egy multifunkcionális kézilabda-csarnokot, jégkorongcsarnokot, vízilabda-arénát és atlétikai központot. A második ütemben, 2025 és 2027 között, az út túloldalán valósult volna meg a labdarúgó-akadémia, multifunkcionális akadémiai épülettel, kápolnával, üzemeltetési épülettel, valamint élő- és műfüves pályákkal. A tervekben szerepelt továbbá új, kétszer egysávos út, parkolók, gyalogos felüljáró, és a Kőbánya–Népliget 132 kilovoltos légvezeték földkábelre való átépítése is.
A Paulinyi & Partners által 2022-ben megnyert közbeszerzési pályázat részletesebb képet ad a létesítmények méretéről. Egy 5000 férőhelyes, 16 600 négyzetméteres multifunkciós kézilabda-arénát, egy 3000 férőhelyes jégkorongcsarnokot és egy 2500 férőhelyes vízilabda-arénát terveztek. Az atlétikai központ 5000 négyzetméteres lett volna, emellett hét élőfüves és hat műfüves labdarúgópálya, valamint egy további 5000 négyzetméteres központi épület szolgálta volna ki a futballakadémiát.
Kubatov Gábor 155 milliárd forintos nyilatkozata kapcsán felmerült a kérdés, mennyire reális ez az összeg a tervezett Fradiváros esetében. Mivel a pontos műszaki tartalom nem ismert, az elemzés a tervezett létesítmények méreteit az elmúlt években az ország különböző pontjain megépült hasonló sportlétesítmények áraival veti össze. Ez a módszer segít megbecsülni a valós költségeket, figyelembe véve az inflációt és a koronavírus-járvány előtti időszak árait is. A cél az volt, hogy objektív viszonyítási alapot teremtsenek a projekt költségbecsléséhez.
A tervezett 5000 férőhelyes, 16 600 négyzetméteres multifunkciós kézilabda-aréna költségeit a tatabányai és szegedi csarnokok áraival vetették össze. A 6200 fős, közel 20 ezer négyzetméteres tatabányai csarnok több mint 24 milliárd forintba került, míg a 8300 fős, közel 28 400 négyzetméteres szegedi Pick Aréna beruházása meghaladta a 35 milliárd forintot. Mivel a Fradi-aréna mind alapterületében, mind befogadóképességében kisebb lett volna, egy 2023-ban kezdődő építkezés esetén körülbelül 20 milliárd forintos nagyságrenddel lehetett volna számolni.
A 3000 férőhelyes jégkorong-arénánál több referencia is rendelkezésre állt. Az ajkai 1500 férőhelyes csarnok 1,42 milliárd forintból, a győri 1200 fős Nemak Jégcsarnok 2,17 milliárd forintból épült meg. A székesfehérvári, 6000 férőhelyes Alba Aréna, mely multifunkcionális jellegű, közel 46 milliárd forintba került, de ez nem közvetlen összehasonlítási alap a Fradiváros jégcsarnokára. Az UTE nemrég átadott gyakorló jégcsarnoka lelátó nélkül 4,69 milliárd forint volt. A tervezett 3000 férőhelyes FTC jégcsarnok költségét 6-7 milliárd forintra becsülték, figyelembe véve, hogy a pontos műszaki tartalom nem ismert.
A 2500 férőhelyes vízilabda-arénához és a kapcsolódó szabadtéri uszodához a szegedi Tiszavirág Sportuszoda és a Tüske-uszoda szolgált referenciaként. A 13 ezer négyzetméteres szegedi létesítmény 16 milliárd forintba került, míg a budapesti Tüske-uszoda 2016-os nettó 3,2 milliárdos költsége 2025-ös árszinten nagyjából 5,5 milliárd forintnak felel meg. A Fradiváros pólóarénájának és szabadtéri uszodájának várható költségét 10-12 milliárd forintra becsülték.
Az 5000 négyzetméteres atlétikai központ esetében a nyíregyházi Atlétikai Centrum volt a viszonyítási alap. A közel 12 ezer négyzetméteres, fedett létesítmény szabadtéri pályával és szállással együtt közel 8 milliárd forintba került. Mivel a Fradivárosba tervezett központ kisebb lett volna, vélhetően nem lett volna drágább a nyíregyházi példánál.
A futballakadémia tervei hét élőfüves és hat műfüves pályát, valamint egy 5000 négyzetméteres központi épületet tartalmaztak. Az MTK Sándor Károly Labdarúgó Akadémiájának 2023-ban átadott új központja, hat nagyméretű és egy kisebb műfüves pályával, nettó 6,9 milliárd forintos ajánlati áron valósult meg, további infrastruktúrával bruttó 10 milliárd alatt maradt.
Az egyes létesítmények becsült költségei alapján a Fradiváros projekt teljes összege jelentősen eltérhet a Kubatov Gábor által említett 155 milliárd forinttól. A kézilabda-aréna 20 milliárd, a jégkorongcsarnok 6-7 milliárd, a vízilabda-aréna 10-12 milliárd, az atlétikai központ pedig valószínűleg kevesebb, mint 8 milliárd forintba került volna. A futballakadémia költsége az MTK példája alapján is több milliárd forintos nagyságrendű.
Összességében az elemzés rávilágít, hogy a tervezett sportkomplexum egyes elemei már megvalósultak az ország más pontjain, és ezek költségei segítenek reálisabb képet adni a Fradiváros várható kiadásairól. A projekt, annak ellenére, hogy részletes tervek készültek és állami támogatás is felmerült, továbbra sem épült meg a Népligetben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása